Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise
József magyarországi látogatása alkalmából. Ezt követően 1863-ban alakult az első magyar dalegylet, de 1870-től a német és az osztrák munkásmozgalom hatására már kezdtek létrejönni a munkásdalárdák is, amelyek elsősorban nemzetközi munkásindulókat daloltak. 1891-ben mutatkozott be a nyilvánosság előtt a Budapesti Általános Munkás Dalegylet a Marseillaise és a Lied der Arbeit előadásával.20 A Marseillaise dallamára Gáspár Imre a 70-es években új szöveget írt, amely „... az egész országban elterjedt, és a városi munkások mellett az alföldi részesaratók és kubikusok is énekelték ... az orosházi munkásdalegylet nyomán”. Az Uj Idők 1905-ben írja: „A Munkás- Marseillaise második strófája a földműveseknek készült. A kitörő panasznak szárnyat ad a forradalmi dallam és végig hangzik a csongrádi rónán”.21 Mindemellett a politikai dalok alaprétegét Magyarországon a szociáldemokrata mozgalomban is az 1848/49-es forradalmi hagyomány, mindenekelőtt a „Kossuth Lajos azt üzente...” dal dallamára írt, aktuálpolitikai szövegek alkották a választási kortesnótáktól kezdve az új pártprogramok népszerűsítéséig. Pl.: Felsütött a nap sugára A mezei munkásokra Független szocialista Ez a munkások jelszava Éljen a munkás! Egyenlőség, testvériség Legyen bármilyen nemzetség Német, szerb, tót, rác vagy magyar Ha a munkásnak jót akar Éljen a munkás!22 E dallam identifikálódott magával a forradalmisággal, s érzelmi-indulati töltésének ereje átöröklődött, s tovább élt és hatott még a két világháború közti időszak munkás- mozgalmában is. Dégh Linda idézi pl. a magyar munkásdal-kutatás első eredményeit összefoglaló tanulmányában a csehszlovákiai magyar kommunista képviselőről, Major Istvánról valószínűleg a 20-as évek végén keletkezett, a Kossuth-nóta dallamára írt szöveget: Major István munkásvezér Haragszanak rája ezér Gyűlöli a hazugságot Pártolja az igazságot Éljen a munkásszabadság Éljen ez a harc!23 A néprajztudomány számon tartja, hogy a népköltési gyűjteményekben ötvennél több szövegről derült ki, hogy szerzőjük Petőfi. Ezek döntő többsége népdal vagy helyzetdal, de Petőfinek egyes forradalmi versei is folklorizálódtak, s nemcsak a magyar, hanem a cseh és a szlovák munkásmozgalomban is. Antonín Zápotocký, a cseh kommunista mozgalom egyik legnagyobb alakja, akinek apja az észak-csehországi szociáldemokrata munkásmozgalom egyik alapítója volt, visszaemlékezéseiben megírja, hogy 1890-ben egy munkásegyleti zászlóavató ünnepélyen, mint iskolás a „Ha férfi vagy, légy férfi” c. verset szavalta, s nem említi, hogy tudta volna, hogy a verset Petőfi írta.24 Ugyanerről a Petőfí-versről Dobossy László a cseh—magyar kapcsolatokról írván 20. A Magyarországi dalosmozgalom 100 éve. (1863—1963), Bp. 1965, Kiad. a Népművészeti Int. Igazgatója, Kézirat. 21. Uo. 22. Közli Nagy Dezső: A századforduló parasztmozgalmának szellemi hagyományai. — In: A parasztdaltól a munkásdalig. Bp. 1968, 274. I. 23. Dégh Linda: A munkásság néprajzi kutatása. MTA II. OK. 1952. II. 282—323. I. 24. Zápotocký, Anton: Uj harcosok sorakozója. 1949, 114—115. I.
