Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - Szeberényi Zoltán: Antifasizmus és háborúellenesség Forbáth Imre költészetében
a Magyar költő Prágában, c. írásában. A róla szóló tanulmányok előszeretettel idézik emlékező írásának azt a részét, amelyben az első találkozásról számol be. Jellegzetessége, hangulatisága révén mi Is idézzük: „Furcsa figura lehettem, rövid bekecsben és lábszárvédőkkel, vörös szakállamat babrálva, amikor úgy 1920 telén beállítottam az .irodalmi kávéházba, csehül még alig nyöigdécselve, és szemtelenül lecsücsültem az asztalokhoz, melyek körül akkor egy Hora, Hofejší, St. K. Neumann, E. E. Kisch és mások, prominensek üldögéltek. A jogos kérdésre, hogy mi jogon, a világ legtermészetesebb hangján válaszoltam: a legnagyobb magyar forradalmi költő vagyok. Miután ilyen szép ajánlólevelet állítottam ki magamról, mit tehettek egyebet, melegen üdvö'- zöltek, helyet adtak az asztalon vaskos könyö'kömnek s az asztal alatt hosszú lábamnak”.10 Ezt a fiatalos, költői öntudatot expresszionista verseinek köszönhette, melyek a magyar avantgarde lapjában, a Kassák által kiadott és szerkesztett Mában jelentek meg. Költői kezdetei ehhez a folyóirathoz kötődnek. A fiatal költő Kassák iskolájából indult el, ezt tükrözik expresszionizmusának sajátos jegyei. Mesteréhez hasonlóan neki is elsődleges célja volt az elavultnak ítélt irodalmi hagyományok szétzúzása, a régi helyébe új formát-nyelvet, dinamikus, erőt sugárzó és az élet minden dolgát érzékeltetni képes stílust teremteni. Kassák nyomdokain haladva, de Barta Sándor anarchisztikus hajlamaitól is befolyásolva szímultanista látásra törekszik, növeli a kép és a jelentés közötti távolságot, újjá értelmezi a költői képet azáltal, hogy a megszokott hasonlat, metafora helyett addig össze nem tartozó dolgokat kapcsol egymás mellé. Az egyide- jűen érzékeltetett dolgok, érzelmi állapotok, érzéstöredékek együtteséből sző egybe váratlan hatású, összetett, füzérszerű képeket. A hagyományos formák ellen irányuló, féktelen indulatú rombolásban egyéniségének olyan jellemzői törnek utat, mint szenvedélyes újítói hajlama, fáradhatatlan útkeresése és pompás érzéke a bizarr, a groteszk hangulatok és helyzetek, a furcsaságok stb. iránt. A Forbáth filológia nem hangsúlyozza kellőképpen, hogy képalkotásának, formáinak és témáinak e korszakra jellemző, kaotikusnak tűnő szertelensége természetes következménye a szilárd világnézettől nem fegyelmezett tartalom vulkanikus áradásának. Verseiből a még forrongó, kialakulatlan világnézetű ifjú költő ösztönös utálata, érzelmi-indulati szembehelyezkedése a korabeli valósággal, a kapitalista renddel, a nagyvárosi polgárság életével, kultúrájával, sznobizmusával stb. árad. A szocialista-expresszionista lírának ahhoz a vonulatához tartozik, amely teljes azonosulással fejezi ki szolidaritását a polgári társadalom kivetettjeivel. S hogy ez nem a kor divatja volt nála, az is bizonyítja, hogy az expresszionista hullám lefutása után is megmaradt lázadónak. Ez .nála magatartás, a forradalmárrá válás útjának kikerülhetetlen állomása volt. Ezzel a költői hozománnyal érkezett Prágába. Űj környezete hamarosan jelentősen átformálta költészetét. A prágai élmények és társadalmi körülmények hatására egyre inkább elkülönült korábbi mestereitől. Zavarta őt a Ma körében és általában Kassák környezetében uralkodó eszmei bizonytalanság, tisztázatlanság is. A földrajzi és eszmei távolság következtében hamarosan csaknem teljesen szakít Kassák csoportjával. Költészetének további alakulását, eszmei-művészi fejlődését egyre inkább Prága sajátos légköre és új barátai közvetlen hatása határozza meg. Szerencséjének csillaga akkor vezérli Prágába, mikor a cseh szellemi és művészi világ a háborúból ocsúdva lelkes forrásba kezdett. A Devétsil-be tömörülő fiatalok már nem értenek egyet St. K. Neumann merev felfogásával a proletár költészetre vonatkozóan. S a prágai Proletkult vezéregyéniségével egyre inkább szembe kerül J. Hora és a köréje tömörülő, háború utáni fiatal nemzedék: J. Wolker, Pisa, Seifert, Hofejší, Biebl, Teige és mások.11 Forbáth csodálatos korszaknak, káprázatos fejlődésnek lehetett szemtanúja. Ennek hatására gyorsul fel benne a világnézeti tisztázódás, s válik fokozatosan magánforradalmárból tudatos kommunista forradalmárrá. Az eszmeiség és gondolkodás letisztulása, megszilárdulása magával hozza a megfelelő közlési formát is. Megvilágosodik előtte,, hogy a legfőbb kórokozó a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló társadalmi rendszer, ebben rejlenek a szenvedések, a társadalmi bűnök és visszaélések, a gyilkos pusztítás 10. Forbáth Imre: Magyar költő Prágában. Irt Eszmék és arcok. Bratislava, 1966. 11. Lásd bővebben Síépan VlaSín: Cseh proletárirodalom, expresszionizmus, poetizmus. Irodalmi Szemle 1970/5.
