Irodalmi Szemle, 1982
1982/4 - Gyönyör József: A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete
Gyönyör József A SZLOVÁKIAI MAGYAR OKTATÁSÜGY HELYZETE Pécsett tartották meg 1981. augusztus 2—8-án a IV. Anyanyelvi Konferenciát, amelyen 3 világrész 20 országából több mint 300 vendég vett részt. Az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsának titkárságát a konferencián dr. Gyönyör József képviselte, aki az augusztus 7-i együttes ülésen elhangzott felszólalásában átfogó képet adott a csehszlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről. Tekintettel a téma iránt itthon is megnyilvánuló érdeklődésre, teljes terjedelmében közöljük a felszólalás szövegét, (szerk.) TISZTELT ANYANYELVI KONFERENCIA! A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának hivatalában dolgozom, annak nemzetiségi főosztályán. Ez egyúttal a kormány Nemzetiségi Tanácsa titkárságának a funkcióját is betölti. A Tanács egyébként a kormány kezdeményező, tanácsadó és koordinációs szerve nemzetiségi ügyekben. így főosztályunk rendelkezésére állnak mindazok az adatok, amelyek összefüggnek a szlovákiai, illetve a csehszlovákiai magyarság létszámával és életével. Őszintén bevallom, eredetileg nem állt szándékomban, hogy szót kérjek, de az eddig elhangzott beszámolók és hozzászólások, valamint maga a konferencia szelleme és légköre arra késztet, hogy röviden tájékoztassam az Anyanyelvi Konferenciát a szlovákiai magyarság létszámáról a legújabb, tehát az 1980. évi népszámlálás előzetes adatainak a tükrében, továbbá vázoljam művelődési helyzetét, legfőképpen pedig szót ejtsek a nemzetiségi iskolaügyről. Szeretnék tárgyilagos képet nyújtani a Csehszlovákiában élő magyarság művelődési lehetőségeiről, ezért öszeállítottam és papírra vetettem egy rövid áttekintést a csehszlovákiai magyar oktatásügyről, visszapillantva annak 30 év előtti helyzetére. A népszámlálási eredmények szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban egy évtizeddel korábban, tehát 1970-ben 570 478 magyar nemzetiségű lakos élt, ebből Szlovákia területén 552 006, ami Szlovákia lakosságának 12,2 százalékát tette ki. Ugyanebben az időben a hivatalos statisztikai adatok szerint Csehszlovákiában 621 588 fő alkotta a magyar anyanyelvű lakosságot, Szlovákia területén pedig 600 249. A tavalyi népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségű lakosság létszáma az elmúlt évtized folyamán csak mérsékelten emelkedett. Egész Csehszlovákiában 9139 fővel, Szlovákiában pedig 7795 fővel, s Szlovákiában ma már csak a lakosság 11,2 százalékát alkotja. Ország-világ előtt ismertes, hogy az 1945-ös esztendőben törés állt be a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák fejlődésében. 1945 tavaszán megszűnt bennük a tanítás. Szeptemberben, tehát 1945 őszén ezek az iskolák már nem nyitották meg kapuikat. Az történt, hogy a Kassai Kormányprogram XV. fejezetének rendelkezése értelmében az akkori beneši kormányzat valamennyi magyar tanítási nyelvű iskolát bezáratott, s fél évtizeden át egyetlenegy iskolában sem tanították a magyar gyermekeket anyanyelvükön. Alapvető változás e téren csak jóval 1948 februárja után állt be, amikor kezdetét vette a csehszlovákiai magyar kérdés megoldása. Az 1948. október 25-én elfogadott 245. számú törvény alapján a magyar nemzetiségű lakosok Csehszlovákiában ismét az ország egyenjogú állampolgáraivá váltak. Ez a jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy mind
