Irodalmi Szemle, 1982
1982/3 - Varga Erzsébet: Valami újat, Instrukciók a Nagy Varázslathoz (versek)
VARGA ERZSÉBET Valami újat valami újat kellene most már valami fényes sosevoltat rajzolni a versek falára: hittel-reménnyel életreszántan vázolni fel az ezleszmajdot a papír fehér hallgatására — hittel-reménnyel életreszántan festeni égő zöld napot a félve búvó föld fölé s bombátlantiszta holnapot — varázskört életünk köré — egyetlen szép ecsetvonással hittel reménnyel életreszántan — mint eleink a hívő boldogok először is rajzolj: rajzold le a bombát [nagyjából ellipszis alakú akár a bolygók útja vagy a spárgatök csak éppen farka van: fényes halfarok) éles kontúrokkal rajzold hogy magára ismerjen majd ama rajzban — mondd el aztán hétszer az igét körötte járva (hétszer körbejárd).: „halj meg mert a halált hordozod s halálra ítélt krampusz a halál“; ha kőtáblára vésted törd össze a táblát ha porba rajzoltad add át a szélnek ezután — végül — ne félj! — szemed emeld fel a Napra ki a te kedvedért uralja a földet: csak a te kedvedért űzte el az ősvíz ezerarcú rémét és a te kedvedért alkotta a fényt is hogy lásson téged midőn körbejár Instrukciók a Nagy Varázslathoz őskori vadászok kipróbált receptje alapján
