Irodalmi Szemle, 1982

1982/1 - Cselényi László: J. J.-montázs avagy Work in Progress

Mert valójában itt is arról van szó, amiről már Bartókkal kapcsolatban szólot- tunk, mondván, hogy amiként Bach barokk és klasszicizmus, Beethoven klasszicizmus és romantika s Bartók romantika és modern zene határmezsgyéjén áll, afféle mérföldkőként, útjelző táblaként, ugyanúgy áll az ősköltészet és az ókor költészetének határán Homérosz, középkor és reneszánsz között Dante, a reneszánsz végén Shakespeare, klasszicizmus és romantika között a Faust költője s romantika és modern irodalom vízválasztójánál James Joyce.

4/2

4/2/1

Megelégedéssel töltötte el, hogy a két féltekén mindenütt jelen van, minden látható földön és leírt vagy le nem írt szigeteken (az éjféli nap országában], a Boldogok Szigetein, Görögország szigetvilágában, az Ígéret Földjén, az asszony dús zsírszövetű hátsó féltekéje, tejjel és mézzel folyó vér és magmeleg árad belőlük, örök családi kerekdedség él formáikban, érzéketlenek múló hangulatokra vagy a szellem vitáira, az érett állatiság néma, változtathatatlan kifejezői.

4/2/2

Meghökkentő párhuzam? Bizonyosan az. S bizonyosan megkérdőjelezhető. S legalább egy tucat mással behelyettesíthető. Én mindenesetre így látom Joyce helyét a művelődéstörténetben, s ha valaki még további párhuzamokra is kíváncsi, kiegészíthetem további hipotézisekkel.

4/2/3

„Ahogy a helyzet eltávolította Joyce-ot a konkrét társadalmi valóságtól, a társadalommal való azonosulás igénye fokozódott benne. Az Ulysses írása közben közeledett a mezzo del cammin di nostra vitá-hoz:, ahol az út kezd lefelé lejteni és az ember már fáradtnak érzi magát arra, hogy egyedül járjon és dacoljon; környezetében társaságra s nem ellenségességre vágyik. Ez az oka annak, hogy Joyce most szívesebben éli át Bloom, mint Stephen alakját“ — írja Alick Week „Válság és kritika“ című kötetének Joyce-ról szóló fejezetében.

4/2/4

Eszerint: Homérosz az eposz legnagyobbja, Dante a líráé, Shakespeare a drámáé, Goethe a valamennyi műfajban kiváló alkotók, Joyce pedig a regényírók legnagyobbja. Tudom persze, nagyon is jól tudom, hogy ami a regényt illeti, volt egy Emberi színjátéknak nevezett regény-óceán is, s volt a Háború és béke, no meg Dosztojevszkij, aki — micsoda furcsa játéka a sorsnak! — történetesen alig egy esztendővel hunyt el a Finnegan költőjének megszületése előtt, s mégis a Wilson tételét látom az igazságot leginkább megközelítőnek, ti., hogy az Ulys- sesszel a regény olyan rangot kapott, amely biztosítja helyét a líra és a dráma meKeit.

4/3

4/3/1

Az Ulysses jelentéshálózata Stuart Gilbert táblázata szerint.

IV. Az egyes fejezetek vonatkozása tudományhoz-művészethez, ill. az egyes fejezetek technikája:

1. teológia — elbeszélés (fiatal); 2. történelem — katekizmus (személyes); 3.

4/1/4