Irodalmi Szemle, 1982

1982/2 - LÁTÓHATÁR - Karol Horák: A nyelvtanfolyam (elbeszélés)

Élőlényt Jelölő főnevek.

Gong. A régi ismert kép.

Oktató: Ki ez?

1: Ez egy fiú.

2: Ez egy lány.

1: Ez fiú.

2: Ez lány.

Oktató: Ki ez?

1: Egy fiú és egy lány.

Oktató: És ez ki?

3: Ez Emma.

Oktató: Ki az ott mellette?

1: Jozef.

Oktató: Ki áll a gépkocsi mellett?

2: Jozef és Emma a gépkocsi mellett állnak.

3: Beszélgetnek.

Oktató: Önök mit csinálnak?

3: Mi beszélgetünk. Én és Jana beszélgetünk.

1: Mi beszélgetünk.

Oktató: S ki az ott baloldalt?

1: Baloldalt egy nő áll.

2: A nő öreg.

Oktató: Kit keres, Weberné asszony?

Szünet. Csönd. Aztán lassan, érthetően:

3: Čižt keresi.

— Én nem vagyok Číž.

Gong.

Kevert óra. A régi és új nyelv egyszerre használható. Szabadon, egy rég elévül) nyelvkönyv alapján.

Oktató: Az első mondat.

1: Itthon van Anton úr?

Oktató: A második mondat.

2: Nincs, Anton úr nincs itthon.

Oktató: A harmadik mondat.

1: Nem mondta meg, mikor jön haza?

Oktató: A negyedik mondat.

2: Körülbelül egy fél óra múlva jön haza.

Oktató: Az, ötödik mondat.

3: Anton úr éppen itt jön.

Oktató: Az ötödik mondat.

1: Végre hogy itthon van. (Tökéletes csönd. Hosszú néma perc.)

— de hisz ez Číž! Číž! Číž!!

Oktató: A hetedik mondat.

1: Nem tudom, megismer-e?

— Číž!

Oktató: A nyolcadik mondat.

3: Nem emlékszem, hol találkoztunk. [Megint hosszú csönd.)

— Čííž!

Oktató: A kilencedik mondat.

1: Vasárnap láttuk egymást utoljára.

— vasárnap, vasárnap, vasárnap. Ebéd előtt ébredtem, másnaposán, éjszaka Čížzsel lumpoltam. Délután a várost jártam, földet kerestem anyám virágcserepeibe.

Oktató: A tizedik mondat.

2. Vasárnap egész nap otthon voltam.

Oktató: A tizenegyedik mondat.

1: Valóban egész nap otthon volt?

Oktató: A tizenkettedik mondat.

3: Este is?