Irodalmi Szemle, 1982

1982/2 - Dénes Imre: Az elbeszélő irodalmi szövegek redukálása

{= irodalmi hagyomány) figyelembevételével két — az irodalmi szövegek adaptációit érintő — kapcsolódási típust különböztethetünk meg: 1. Az irodalmi műalkotások közt fennálló kapcsolatok, pl. műnem, műfaj stb. E kap­csolatlánc a következőképpen írható le: PTaa/aPTbaPTca ..........a/a PTn, ahol PT = ere­deti szöveg (protoszöveg); a, b, c, n = az egyes szövegek; a = kapcsolódik, a zárójel pedig a kapcsolódás potenciális voltát jelöli. Már maga az a tény, hogy a műalkotások besorolhatók pl. műfajokba, feltételezi, hogy e műalkotásokban kimutatható egy Inva­riáns jelleg. (Egy még univerzálisabb Invariáns jelleg teszi lehetővé, hogy bizonyos szö­vegeket műalkotásoknak nevezzünk.) Az irodalmi műalkotások közti invariáns jelleg lényeges jellemzője e szövegeknek. Jelentheti azt, hogy egy szerző „átveszi” más szerző témáját (lásd Shakespeare műveit), stílusát (a latin irodalomban az imitatio fogalom jelölte ezen alkotói hozzáállást), hogy több szerző választhatja témájául ugyanazt a tör­ténelmi eseményt, pl. a második világháborút stb. Az így keletkezett műalkotások szerzői azonban más-más szemszögből, különféle alkotói hozzáállással, valóságlátással alkotják meg műveiket. Az ilyen alkotói folyamatok termékeit irodalmi műalkotásoknak, a kom­munikációs folyamatokat pedig elsődleges irodalmi kommunikációs folyamatoknak ne­vezzük. 2. Létezik több olyan szövegtípus is, melyek csakis, ill. elsősorban, annak köszönhetik létrejöttüket, hogy bizonyos irodalmi műalkotások „továbbíródnak” a befogadói folya­matokban. E szövegek szerzői lehetnek irodalomtudósok (munkájuk eredményei a szö­veginterpretációk), kritikusok (irodalmi — esetleg az anyanyelvi, idegen nyelvi, szak­mai stb. — nevelés céljait szolgáló szövegátdolgozások), bibliográfusok (az irodalmi bibliográfia műfajai) stb. Adaptációnak tehát azokat a szövegátdolgozásokat nevez­zük, amelyekben az adaptált szöveg szerzője átkódolja ugyan az eredeti szöveget, azon­ban tudatosan törekszik a szövegek közti invariáns jelleg megtartására: általában az eredeti szöveg befogadói elvárásától eltérő befogadói elvárást szem előtt tartva alkal­mazza a szöveget a megfelelő kommunikációs funkció betöltésére. Az irodalmi szövegátdolgozások három típusát különböztethetjük meg: a) A PTi -> PTij típusú adaptációk az eredeti műalkotás többé-kevésbé alkotó módon való átdolgozását képviselik (PTi-veLaz eredeti szöveget, PTij-vel az adaptációt jelöl­jük.). A PTij jelölés arra céloz, hogy a szövegátdolgozás csak bizonyos mértékben azo­nosul protoszövegével (PTi). Az ilyen típusú szövegátdolgozások a metaszöveg szerzője neve alatt Ismeretesek, de címükben egyértelműen utalnak az eredeti szövegre, pl. Char­les és Mary Lamb Shakespeare meséi, Ivan Olbracht Bibliai történetei stb. E szövegát­dolgozásokat sok esetben az irodalmi műalkotások közé sorolják — gyakran a meg­felelő kritériumok mellőzésével. A latin irodalomban az eddigieknél pontosabban kel­lene megítélni az ’imitatio’ fogalmán belül az alkotó jelegű szövegkapcsolódásra épülő műveket, ill. a szó szoros értelmében vett szövegátdolgozásokat.3 b) A PTi -> PTi’ típusú adaptációk az eredeti szerző neve alatt ismeretesek. Gyakori jelenség ez a különböző forgatókönyvek esetében, az archaikus jellegű műalkotások modernizációiban stb. Az ilyen típusú adaptációk szerzői lényegében az eredeti szöveg alkotó jellegű átdolgozását (interpretációját) tűzik ki célul maguk elé. Szövegátdolgo­zásuk irányulhat az eredeti szövegre (a másodlagos alkotói folyamat háttérbe szorul) vagy az adaptációra (kidomborul a másodlagos alkotói folyamat variáns jellege). c) A PTi - PTiK típusú adaptációk az eredeti irodalmi műalkotás utilitárius (gyakor­lati) szempontokból történő lerövidítését (redukálását, kondenzálását) képviselik. A to­vábbiakban a KT (kondenzált szöveg, angolul condensed text, abridged text) jelölését fogjuk alkalmazni megnevezésükre. Ilyen típusú szövegek, pl. a Szovjetunióban az idegen nyelvi nevelés céljaira készült KT-k, az USA-ban a Ladder Edition, a Reader’s Digest Condensed Books, a Little Golden Books sorozatok, Angliában a Macmillan’s Student Series és a Pattern Books könyvek, Spanyolországban az Editorial Bruguera könyvecskéi, Csehszlovákiában az Albatros és a Mladé letá könyvkiadók néhány könyve, Magyarorszá­gon a Száz híres regény stb. 3. DÉNES Imre: Az adaptációs elv az irodalmi hagyományban. Elűadás az 1978. nov. 27—28-án rendezett Irodalmi hagyomány konferencián Dolný Rubinban.

Next

/
Thumbnails
Contents