Irodalmi Szemle, 1982
1982/2 - Dénes Imre: Az elbeszélő irodalmi szövegek redukálása
Dénes Imre AZ ELBESZÉLŐ IRODALMI SZÖVEGEK REDUKÁLÁSA* Kutatócsoportunk, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Irodalmi Kommunikációs Kabinetje, kutatási programja középpontjában az irodalmi kommunikációs folyamatok vizsgálata áll. Ügy tartjuk, hogy megismerésükhöz szükséges behatóbban foglalkozni mind a folyamatok egyetemes jellegszerűségeivel, mind az irodalmi szövegek konkrét elemzésével, értelmezésével. Az irodalomtudomány, a kommunikációelmélet, a tükrözés elmélete, az interpretációelmélet — a felsorolást tovább folytathatnánk —• eredményei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég az A — T — P (A = szerző, T = szöveg, P = befogadó) összefüggésláncban keresni az irodalmi kommunikációs folyamatok lényeges vonásait. Ezen összefüggésláncot ki kell egészíteni az irodalmi kommunikációs folyamatokat „körülvevő” tényezők figyelembevételével. E folyamatok komplexebb modelljét adja a következő összefüggéslánc: ahol A = szerző, T = szöveg, P — befogadó, Tr = hagyomány fáz irodalmi szövegek fejlődési és kapcsolódási törvényszerűségei, az irodalmi nevelési folyamatokban felhalmozódott — a legtágabb értelemben vett — irodalmi ismeretek], R = valóság (diakronikus és szinkronikus értelemben is). Az irodalmi műalkotások „továbbíródnak” az egyes befogadói folyamatokban, s másodlagos irodalmi kommunikációs (metakommunikációs) folyamatok keletkez(het)nek, szorosabb-lazább kapcsolatot tartva az őket kiváltó — elsődleges irodalmi kommunikációs — folyamatokkal. Ezt az összefüggésláncot ábrázolja a következő modell: * Előadásként elhangzott a szegedi József A. Tudományegyetem Bölcsészkarán rendezett elbeszéléselméleti konferencián
