Irodalmi Szemle, 1981

1981/10 - Vajda Géza: Bartók Béla és Pozsony (tanulmány)

Pozsonnyal tartott kapcsolata azonban ekkor sem szakad meg. Továbbra Is itt élt édesanyja és húga. Alig volt szünidő, melynek egy részét ne töltötte volna körükben.

1901 nyarát például a Hegyi-liget közelében lévő ún. „Békés kunyhóban” töltötte édesanyjával meg a rokonsággal. A villában zongora is rendelkezésére állt. Itt gyakarolta be Liszt h moll szonátáját, melynek előadásával Pestre való visszatérte után nagy feltűnést keltett.

Élete különböző szakaszairól rendkívül értékes adatokat tudhatunk meg leveleiből, melyeket édesanyjához írt Pozsonyba. Köztudott, hogy anya és fia között bensőséges viszony volt. Bartók szinte minden fontosabb eseményről beszámol édesanyjának.

Bartókot ismerősei és barátai is vonzották Pozsonyba. A már említett Albrecht Sándor [1885—1958) lett Bartók első tanítványa. A két fiatal közt mély és őszinte, egész életre szóló barátság alakult ki, amiről 58 fennmaradt levél tanúskodik. Ezek sorát csak Bartók Amerikába való távozása szakította meg 1940-ben. (Kiderül belőlük, milyen nagy segítséget nyújtott Albrecht Bartóknak szlovákiai ügyintézéseiben.) Valószínű, hogy Albrecht Bartók hatására folytatta tainulmányait 1903-ban Thomán Istvánnál, a budapesti Zeneakadémián. Thomán távozása után pedig Bartók lett a végzős Albrecht tanára.

Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy Pozsony közönsége aránylag korán hallhatott Bartók-műveket. Az itteni közönség körében azonban gyakran sokkal nagyobb visszhangot váltottak ki Bartók fellépései, mint szerzeményei. Az 1903/1904-es évadban már mint korának egyik legjelentősebb zongoraművésze és zeneszerzője sikereket arat Bécs- ben, Berlinben, Budapesten és másutt. A zeneakadémia elvégzése után is többször fellép gyermekkori sikereinek színhelyén, mint zongoraművész. Szívesen jön Pozsonyba, hiszen itt művészi törekvései is támogatásra találtak. A pozsonyi közönség ragaszkodásáról tanúskodik pl. Bartók 1905. február 18-i bécsi hangversenye, melyen számos pozsonyi lakos is részt vett. Ez a későbbiek folyamán is gyakran megismétlődött.

A Pressburger Zeitung 1903. január 13-án hosszabb cikket közöl Batkától, aki Bartókot pozsonyinak tartja, hiszen „iskoláit itt végezte, első művei itt keletkeztek, itt lett a művészet felkentje”. Ez a lokálpatrióta lelkesedés félreértésekhez vezetett, s még jópár év múltán is találkozhatunk pozsonyi újságokban olyan írásokkal, melyeknek szerzői Bartókot pozsonyi születésűnek hiszik (vagy szeretnék hinni). Batka a diák Bartóknak könyveket és partitúrákat kölcsönzött, s a későbbiek folyamán mindig csodálattal írt fellépéseiről.

Pozsonynak Bartók első jelentős külföldi zeneszerzői bemutatkozásában is szerepe van. Részben éppen Batka segítette elő Bartók találkozását a győri születésű Hans Richterrel, korának híres karmesterével, aki azután Bartókot manchesteri szereplésre hívta meg 1904-ben. (Bartók előadóművészként és zeneszerzőként is bemutatkozott Angliában.)

Az angliai hangverseny előkészületeinek idején Bartók önálló estet ad Pozsonyban 1904. január 22-én, melynek műsorán Schumann, Schubert, Chopin, Saint-Saéns és Lisztszerzemények szerepeltek. Saját műveiből a Scherzo-t, az Ábrándot és a Tanulmány balkézre címűt adta elő.

Schumann, Chopin és Liszt művei szerepelnek ugyanezen év második nyilvános pozsonyi hangversenyén, november 11-én. A hangversenyre, melynek bevételét a felállítandó Petőfi-szobor javára ajánlotta fel, gerlicepusztai pihenését megszakítva érkezett.

A gömör megyei Gerlicepusztán került Bartók közvetlen kapcsolatba a népzenével. Egészségi állapota javulásának érdekében keresett egy nyugalmas, gyakorlás lehetőségével is kecsegtető helyet. Gerlicepusztát Hendl Ödön ajánlására kereste fel. A Fischer család házában, ahol lakott, szolgált az erdélyi Dósa Lili, akitől számos népdalt hallott. Részben ezen élmény, részben pedig Kodály hatására kezdi el korszakalkotó népdalgyűjtési munkáját.

1906. január 10-én mint szólista és Kerpely Jenő gordonkaművész kísérője Dohnányi, Chopin, Boelmann, Paganini és Brahms műveivel szerepel Pozsonyban.

Ugyanezen év november 4-én Zoltán Erzsi operaénekesnővel Bach, Delibes, Chopin, Juon és Liszt-művekből összeállított hangversenyt ad a Tulipánkert szövetség rendezésében. Előadta saját Rapszódia zongorára című művét is.

E hangverseny után szembetűnő volt, hogy a romantikus tradíción nevelkedett po