Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - Vajda Géza: Bartók Béla és Pozsony (tanulmány)
Már ekkor, gimnáziumi tanulmányainak idején kirajzolódnak Bartók személyiségének fő vonásai: céltudatosság, rendszeresség, szorgalom és szívósság. Itt született meg az ifjúkori elhatározás: zenész leszek. Először az előadóművészi pályára készül. Céltudatosan gyakorol, s gyakran szerepel. Dohnányi Ernő budapesti tanulmányai idején 1895- től Bartók látta el az orgonista feladatát a gimnázium templomában. így újabb területtel, az orgonairodalommal bővíthette ismereteit. A pozsonyi diákévek alatt ismerkedett meg Ziegler Mártával, későbbi feleségével. Bartók 1899-ben tette le az érettségit. Térjünk most át egy másik területre, melyet mindig nagy figyelemmel kísértek a pozsonyiak: Bartók fellépéseire. Erkel László még hallhatta legkedvesebb tanítványának első pozsonyi nyilvános szereplését, melyet az iskolai milléniumi ünnepségek keretén belül tartottak 1896. május 8-án és 9-én a Városi Színházban. A 15 éves Bartók Várady A. és Ábrányi Kornél Rákóczi című melodrámájának zongoraszólóját játszotta. (A Pressbur- ger Zeitung 1896. május 8-i számában említi Bartók nevét az eseménnyel kapcsolatban.) E szereplése után kedvezményesen látogathatta az operaelőadásokat és a hangversenyeket. Dohnányi Frigyes gimnáziumi tanár felfigyelt Bartók tehetségére, s ő volt az, akinek tanácsára Erkel halála után Hyrtl tanárnál folytatta tanulmányait. Dohnányi megismertette a jó előmenetelű diákot fiával, Ernővel, a későbbi zongoravirtuózzal, karmesterrel és zeneszerzővel. A négy évvel idősebb Dohnányi és Bartók közt mély barátság alakult ki. Életük során nagy hatással voltak egymásra. Bartók a gimnázium befejeztével Dohnányi Ernő tanácsára a budapesti Zeneakadémián, s nem a közeli Bécs- ben folytatta zenei tanulmányait. A következő évben, 1897-ben már három fellépésről van tudomásunk. Bartók édesanyja, unokájának, ifj. Bartók Bélának 1922. április 30-án írt leveléből tudjuk, hogy ebben az évben előadta Liszt igényes Spanyol rapszódiáját. A gimnázium igazgatójának névnapján rendezett ünnepélyen pedig bemutatta a Duna folyása című művét, mellyel nagy sikert aratott. Egy másik iskolai ünnepélyen 1897. április 11-én Mendelssohn e moll hegedűversenyének szólistáját kísérte zongorán. Már ekkor órákat ad kezdő zongoristák számára, s a keresett összegért kottákat vásárol. Nagy szeretettel foglalkozik fiatalabb pályatársaival, köztük Albrecht Sándorral és Mórotz Károllyal, akiket zeneelméletre tanított. Az eddig említett, főleg iskolai fellépések után az 1898-as évben többször szerepel nyilvános rendezvényeken is. Ezek sorát a Zichy-család estjén való fellépés nyitja meg január 21-én. Bartók Róth József iskolai tanfelügyelőt, aki gordonkán játszott, és Nespora Antal hegedűjátékost (a vasútállomás főnökét) kísérte zongorán. Március elején a Toldy-kör estjén Sochár Miklóssal (a postaigazgató fiával) Bellini Variációk Artot témái felett című hegedűre és zongorára írt művét adják elő. A szabadságharc 50. évfordulójáról díszhangversennyel emlékeztek meg a vármegye- házán. Ünnepeltje a 17 éves Bartók Béla volt. Sokoldalú tehetségével már ekkor nagy sikert arat. Zongorán Carl Tausig Rapszódiáját interpretálta. Még ugyanebben a hónapban zenekari kísérettel magyar népdalfeldolgozásokat játszott. (Ez az újsághír valószínűleg Brahms — Bartók által hangszerelt — néhány Magyar táncára vonatkozik). A következő, március 26-i fellépés külön jelentőséggel bír. A teológiai fakultás ünnepi termében tartott hangversenyen Bartók Chopin g moll balladáját adta elő. Ráadásként pedig eljátszotta saját Zongoraszonátáját, mely egyben az első nyilvános Bartók-bemu- tató volt Pozsonyban. A kritika egyöntetű sikerről számol be (Hiradó 3.29). Az 1898-as év gazdag fellépés-sorozatát a november 3-i iskolaünnepélyen való szereplés zárja. Bartók c moll zongoranégyesének első két részét a zeneszerző és osztálytársai játszották: Terebessy János (hegedű), Otocska Péter (viola), Otocska Pál (gordonka). Bartók szólóban Wagner Tannhäuserének előjátékát játszotta. Édesanyja feljegyzéseiből kitűnik, hogy Pozsonyban a zenélés Bartók hétköznapjait is végigkísérte. Több családnál, köztük Róthéknál, Rigelééknél és Dohnányiéknál gyakorolt kamarazenét. Nem csoda hát, hogy ebben az időszakban főleg kamaraműveket komponál. A pozsonyi évek egységes zenei alapot nyújtottak Bartóknak az európai zenekultúra egészéről. Megismerkedett a Bachtöl Brahmsig terjedő zeneirodalommal. Döntő hatással volt rá Beethoven, Schumann, később Liszt Ferenc és Richard Strauss. Az érettségi után tehát Bartók is a budapesti Zeneakadémián folytatja tanulmányait.
