Irodalmi Szemle, 1981

1981/9 - Duba Gyula: Örvénylő idő III.

mert egészen közel álltak egymáshoz, s ő már kinyúlt volna, hogy magához húzza a derekát, és az ingén át érezze a mellét, de félt is, mert nem tudta, akkor mi lesz...

— Fel ne törjék a tenyered a gizgazok — dadogta —, mert... kár lenne a kezedért, Jolán. Szép a kezed — erőlködött kínlódva.

Mindent tudok, nevetett rá nyíltan és hangtalanul a lány, látod, nem félek tőled, pedig te vagy a tanító, de tudom, hogy inkább te félsz tőlem, éppen azért, mert a tanítóm vagy. Hát miért lettél az, te balga, magad ástad a szakadékot közénk... Nem vonta ki a kezét a kezéből, hagyta, hogy simogassa. így álltak hosszúnak tetsző pillanatokig a tomboló fény és illatzuhatagban, melyet a májusi nap és a gyümölcsfák zúdítottak az elátkozott falura.

Meglehet, hogy Bakai Jóska is előveszi a héthatvanötös revolverét, mondta magában a tanító, s közben látta a lány lábán az aranyló pihéket; miért nincs valakim, mondta újból hangtalanul, asszony vagy lány, és öntudatlanul simogatta a kezét, valakim, igazi felnőtt, odaadó nő, akinek a testét feltárhatom és megérinthetem?

Először a községházán gyűléseztek. A járásiak, a falu és a szövetkezet szűkebb vezetőségét hívták össze. Ott volt Konárek Túró, Jeremiás Andri, Kis Mihály és Varga Zsiga, Moravec a postás, aztán ott volt Polakoviö Alexander, a jámbor kocsmáros, akit Berec Jónás még mindig Dillnovicsnak hívott, ha rosszkedvében Atya nem jött el a gyűlésre, megüzente, hogy a tagsági gyűlésen ott lesz, meghallgatja a szónokot, a felszólalókat, de beszélni nem akar. Az elhangzottakból levonja a tanulságot, és aszerint tesz majd, ahogy jónak látja. Ha Kis Mihállyal beszélhetett volna, neki talán megmondja, hogy azért sem megy el, mert nem akar találkozni a komisszárral és a fekete nyomozóval.

Eljön még az ideje, hogy majd ő keresi velük a találkozást.

A gyűlést a komisszár nyitotta meg:

— Elvtársak! — mondta a falu vezetőinek. — A szövetkezetetek olyan, mint egy feneketlen, bélpoklos gyomor, mindent elnyel, bezabálja a milliókat, de haszon nincs belőle. Meddő bugyor, romlás bűze veszi körül... — Az emberek megdöbbenve hallgatták a bevezetőt. Egymásra sem tekintettek, maguk elé néztek. A járási vezető kifejtette, hogy övék a járás legrosszabb szövetkezete. Hitelből tengődik, beadási terveit nem teljesíti, gyalázatosan gazdálkodik. Ez így nem mehet tovább. Befejezésül összefoglalta a tennivalókat. — Javaslom, hogy váltsátok le a vezetőséget, válasszatok új elnököt, és az osztályellenség legkártékonyabb és legkihívóbb képviselőit zárjátok ki a szövetkezetből!

Egyenes beszéd volt. Nem teketóriázott, s amikor azt mondta, hogy az elnököt le kell váltani, egyenesen a Jeremiás Andri szemébe nézett, s az vissza rá. Komoran méregették egymást.

— Válasszatok olyan elnököt, akit támogat mindenki, aki velünk gondolkodik és érez

— tette hozzá Vašek.

— Van olyan, aki úgy gondolkodik, mint mi? — kérdezte Konárek Juró.

— Ti tudjátok — vont vállat a komisszár. — Ha nincs, a ti bűnötök. Ti hibátok, ha nem támogat a falu. Nem jól dolgoztok, ha nincsenek híveitek.

— Hiányzik az egység — mondta Varga Zsiga —, másképp gondolkodunk. Konárek Juró és Polakoviö nem úgy, mint mi, a betelepültek is másképpp gondolkodnak. A véletlen hozott össze bennünket, nem a szükség. Ez már nem a régi falu .. .

Varga Zsiga is ott volt tizenkilencben a Duna-hídnál, amikor Atya konyhakéssel nyakszirten szúrta az olasz határőrt.

— Közös a munkátok, egyformán kell gondolkodnotok — jelentette ki határozottan a járási vezető. — Hol van Atya? — kérdezte aztán. Számon kérőén vizsgálta őket: miért nincs jelen a spanyolos?

— A taggyűlésen ott lesz — válaszolta Kis Mihály.

Rendbe kell tennem ennek a falunak a dolgát, gondolta a férfi, sehol nincs minden rendben, de néhány helyen már sikereink is vannak, a közös gazdálkodás előnyei már mutatkoznak. Sehol sincs annyi gond, mint éppen ebben a faluban. A férfi egész lényével a szocializálás folyamatában élt, egyike volt azoknak, akik következetesen végigvitték a parasztpolitika elveit. Más lehetőséget nem tudott elképzelni, mint hogy be kell fejezni és tökéletesíteni kell a szövetkezetesítést. Munkája közben kételyei is támadtak, de tudatosan leküzdötte őket. A maga igazában hitt. Benső biztonsága nyu-