Irodalmi Szemle, 1981

1981/8 - KRITIKA - Fogarassy László: Galántai József: Az első világháború

Egy teljes oldalon cseveg a Saint -Germain-i és trianoni békeszerződésekről, pedig az olvasót elsősorban a konkrétumok érdekelnék. Vaskos tévedés azon megállapítása, hogy „Ausztria is, Magyarország is 30—30 000 főnyi hadsereget tarthatott fegyverben”. Ha a szerző nem ért rá elolvasni az idevágó irodalmat, akkor a Révai-lexikonból is megállapíthatta volna, hogy Magyarországnak 35 000 fős haderőt hagytak meg, Ausztriának meg ötezer fővel kevesebbet. A karinthiai és soproni népszavazásról egyáltalán nem vesz tudomást. A neuilly-i békeszerződés kapcsán lompos az a fogalmazás, hogy „Véjgüi is Romániához került Dél-Dobrudzsa”, mert azt kellett volna írnia, hogy ez szankcionálta az ezerkilencszáztizenhármas bukaresti békét, amelyben Bulgária átengedte Romániának Dél-Dobrudzsát.

Az olvasó teljes tájékozatlanságban marad afelől, hogy hogyan osztozkodtak a győztesek a megszerzett területeken. Csak Németországot véve figyelembe: 1910-ben területe 540 857 km2 volt 64 926 000 lakossal, a békeszerződés után, az 1919. október 8-i népszámlálás szerint maradt 472 034 km2 területe 59 881 000 lakossal. Az elcsatolt területek megközelítően pontos adatai:

Franciaországhoz: Elszász-Lotharingia 14 522 km2 1,874 000 lak.

Belgiumhoz: Eupen és Malmédy 100 km2 65 000 lak.

Lengyelországhoz: Posen és Nyugat-Poroszország 42 932 km2 2,962 000 lak.

Lengyelországhoz: Felső-Sziléziából 3 700 km2 920 000 lak.

Csehszlovákiához: 316 km2 50 000 lak.

Dániához: Észak-Schlesswig 3 994 km2 166 000 lak.

Litvániához: Memelland 2 500 km2 140 000 lak.

Népszövetségi mandátum: Danzig 1900 km2 330 000 lak.

Népszövetségi mandátum: Saar-vidék 1 484 km2 676 000 lak.

Az első világháborúnak egy cseh nyelvű feldolgozásában találtam egy statisztikai kimutatást az egyes hadviselő államok emberveszteségeiről, Japán kivételével (První svetová válka, Praha 1968, 287.). Mivel a szerző nem tartott szükségesnek közzétenni ilyen táblázatos összeállítást, ebből csak azt emelem ki, hogy Németország 13 200 000 embert mozgósított, akik közül 2 037 000 ember meghalt, míg Franciaország 7 891 000 embert hívott hadba, akik közül 1 327 000 ember esett el. Mindössze félmillióval kevesebb, mint Elszász-Lotharingia lakossága, amelyért a franciák olyan nagy lelkesedéssel mentek az első világháborúba. Legtöbb embert mozgósítottak az oroszok (15 798 000 fő), halottakban azonban kevesebbet veszítettek, rnint a németek (1 811 000). Ausztria— Magyarország kilencmillió embert mozgósított, háborús halottainak száma 1 100 000.

Ha a szerző azt írja Ferenc Józsefről, hogy hetven éven át ült a trónon (372. old.), ez még a művelt laikusnak is szemet szúr. Karadjordjevic Sándor szerb trónörökös és régenshercegről nem említi meg a névmutatóban, hogy 1921—1934 közt volt jugoszláv király. Egy második kiadás esetén a lektor kénytelen lesz a részletkérdések ellenőrzése végett régebbi feldolgozásokat is fellapozni.

. (Gondolat, Budapest 1980.)