Irodalmi Szemle, 1981

1981/8 - Ébert Tibor: Pillanatok, Primitív ballada (versek)

ÉBERT TIBOR

Pillanatok

Barna pillanatok: szemölcs a nyakadon, megindulsz a kapu felé.

Zöld pillanatok: a hűvös két selyemfenyőnél a botra szurkálja a parkőr az eldobált villamosjegyeket.

Vörös pillanatok:

Skoda Felicia

lassít a dombról, megáll,

a svájci sapkás a gázba tapos.

Lila pillanatok: öt karalábé kosárban.

Sárga pillanatok: kisportolt tomporra tapad a könnyű vászon, a combhajlaton szelidke ránc.

Fehér pillanatok: pelenkafelhők mozdulatlan, fénysikáló délelőtt

Fekete pillanatok: az ittrekedt tócsában arc, homlok, ovális fej.

Egy kavicsot dobok belé.

Homályos téli délután

terpeszkedik a tájra,

hó, póznák, hó, nyomok, hegyek,

varjak ültek a fákra,

csend, hó, póznák, házak, torony

s egy szárazon zörgő korái:

„kvakár, kvakár, kvakár ..

Primitív ballada