Irodalmi Szemle, 1981

1981/8

A Madách Könyv- és Lapkiadó legújabb kiadványaiból a hónap 4 könyvét ajánlja az IRODALMI SZEMLE szerkesztősége

Kulcsár Ferenc DIÖHINTÖ

HÁNY SZÍNŰ A SZIVÁRVÁNY

VÁLOGATÁS AZ ÜJ CSEH PRÓZÁBÓL

A kötet a mai cseh prózairodalom átfogó kópét nyújtja reprezentáns novella- és elbeszélésválogatás formájában. Harminckét író műve szerepel benne, a cseh középnemzedékhez és a fiatalabb nemzedékekhez tartozó alkotóké, tizenkét hazai műfordító — Bodnár Gyula, Cséfalvay Eszter, Hideghéty Erzsébet, Hubik István, Kopasz Csilla, Kövesdi jános, Nóta János, Polák Imre, Schilderné B. Irén, Tóth Elemér, Vércse Miklós, Zádor András — tolmácsolásában. Az írások témája mai életünk sok fontos problémakörét tükrözi. Találunk elbeszéléseket a munkahelyi problémák és az emberközi viszonyok erkölcsi összefüggéseinek a területéről, a falusi életviszonyok és a fiatalság problémáinak köréből, s nem utolsósorban a történelmi próza és a sci-fi irodalom műfajából. Olvasmányosságán túl a kötet felméri a cseh kisprózái műfajok mai helyzetét.

Dénes György VIRÁGZÓ NÉMASÁG

A költő művészete kiforrott, valóságlátása megállapodott, stílusa megbízhatóvá, egyénivé vált. Új kötetében azt a jellegzetes, érzelemgazdag, de szkepticizmustól sem mentes lírai hangot viszi tovább, melyet immár joggal dénesi hangvételnek nevezhetünk. Az élete delén járó férfi bölcs, öniróniától sem idegenkedő, de a világot emberi viszonylataiban látó mélyen megértő valóságszemlélete ez a líra, mely immár költészetünk tartós értékei közé sorolható,

Nemzetiségi irodalmunknak egyre erősödő és terebélyesedő műfaja a gyermekköltészet. Kulcsár Ferenc gyermekversei a műfaj legjobb hazai eredményei közé tartoznak, játékos ritmusukkal és nyelvi gazdagságukkal az avatott költő versteremtő készségét példázzák, aki lírai tehetsége birtokában a legkisebbekhez is nagy nyelvi tökéllyel és élvezetesen tanító leleménnyel tud szólni. A kötet gyermekverseit az alapiskolák első három osztályának kisdiákjai olvashatják élvezettel. A kötetet Kopócs Tibor szép illusztrációi teszik még vonzóbbá és érdekesebbé.

Jaroslava Pašiaková FOLYAMATOS MÜLT

A szerzőnő a cseh—magyar és a szlovák— magyar összehasonlító irodalomtudomány avatott és eredményes művelője. Tanulmányai két — napjainkban különösen fontos és nagy figyelemmel kísért — kérdéskör köré csoportosulnak: a 20. század első felének magyar avantgarde törekvései és eredményei problémakörébe és ugyancsak ezen időszak modern cseh és magyar irodalmának és a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatoknak a területére. Kassák Lajos és Illyés Gyula költészetének szürrealista elemei, József Attila és Jirí Wolker lírai rokonsága, Radnóti Miklósnak az 1928 című folyóiratban való szerepe, Németh László Tanúja, a két háború közötti Korunk cseh és szlovák anyagai — csupa olyan téma, melyek avatott feldolgozása komoly figyelemre tarthat számot.