Irodalmi Szemle, 1981
1981/7 - NAPLÓ - Csanda Sándor: Dávid Teréz köszöntése
Dávid Teréz köszöntése Görgényszentimrén, Románia területén született 1906. aug. 9-én, nemzetiségi díjas írónk, a szlovákiai magyar drámaírás legnépszerűbb képviselője. Apja fényképész volt, maga is ezt a szakmát tanulta ki. Ungvárott járt iskolába, s 1935-ben költözött Pozsonyba. Itt kezdett írni, s a Munkásakadémia színjátszó együttese a második világháború előtt bemutatta Fekete virágok c. színművét. A második világháború alatt a fasiszták elől bujdosnia kellett, s a felszabadulás után is keveset publikált. Első feltűnést keltő drámáját, a Lidérc- fényt, 1958-ban mutatta be a pozsonyi Hviezdoslav Színház. Azóta a szlovákiai magyar irodalom legsikeresebb drámaírójává vált, főként a házasság mai. problémáit bemutató színjátékaival. Több drámáját szlovák és cseh színházak is bemutatták. Színjátékainak javát különböző változtatásokkal szépprózában is feldolgozta, így keletkeztek leghatásosabb ifjúsági regényei: az Ifjúságból elégtelen és az Időzített boldogság. Már a Lidércfényben jól tükröződnek az írónő drámáinak jellegzetes erényei és kisebb hibái is. Kitűnően pergő dialógusokat, érdekes drámai konfliktusokat tud alkotni, de a drámai hősök jellemzése gyakran következetlen. Eddigi legsikeresebb drámája az 1958-ban, a Komáromi Területi Színházban bemutatott Dódi volt, amelyet hosszú évekig játszottak a szlovákiai magyar műkedvelő együttesek is, s Magyarországon és Beregszászon is műsorra tűzték. A házasságok felbomlását előidéző drámai konfliktusok megoldásában Dávid az érzelem és az értelem egyensúlyát keresi. Társadalmi mondani- valójú. antifasiszta színműve A Vidor család; sorskérdéseket felvető, filozófiai jellegű Az Asszony és a Halál. A házasélet konfliktusait mutatja be az említetteken kívül A fekete bárány, a Bölcs Johanna és néhány, még be sem mutatott drámája is. Nyomtatásban megjelent első könyve a Kísértetek múzeuma (1964) c. elbeszélésgyűjtemény. Legjobb elbeszélései a fasizmus embertelen világát s ezen belül a zsidóság szenvedéseit, tragédiáját ábrázolják. Szatirikus regénye, a Kásahegy (1966), amelynek sajátságos kerete,hogy a főhősnek egy 54 kérdésből álló káderlapot kell kitöltenie, s ezzel kapcsolatban jutnak eszébe élete bonyolult viszontagságai, de az eleve adott forma miatt a jellemzések a kérdésekre korlátozottak, leegyszerűsítettek maradnak. A mű eszmei jelentősége abban van, hogy kigúnyolja a társadalmi életünkben jelentkező bürokráciát és formalizmust. Szatirikus jellegű műve a rövid karcolatokat és humoreszkeket összefogó Látomások is. Az író alkotó érdeklődése az utóbbi években az ifjúság felé fordult. 1972-ben A feneketlen láda kincsei címmel gyermekirodalmi, fantasztikus elbeszélést adott ki: cselekménye középpontjában egy álombéli holdutazás áll. A könyv a gyermekolvasók körében aratott sikerét jórészt élénk stílusának, vígjátékba illő párbeszédeinek köszönheti. — Drámáiból alakította át regénnyé legjobb epikai alkotásait: az Ifjúságból elégtelen és az Időzített boldogság címűket. Mindkét mű a mai fiatalság problémáit, megoldatlan szerelmi viszonyait és ebből következő szerencsétlen házaséletét ábrázolja. Elbeszélő műveinek fő erénye a szellemes, párbeszédekben folyó cselekménybonyolítás és a szatirikus ábrázolás- mód. Néhány művét rádiójátékká átalakítva Is bemutatták. Epikai alkotásaira is a drámaiság jellemző. Születésének évfordulója alkalmából további alkotókedvet, művekben gazdag életet kívánunk az írónőnek. Csanda Sándor
