Irodalmi Szemle, 1981

1981/7 - ÉLŐ MÚLT - Dobos László: A Sarló

szándékainak deklarálása, de a szándékok egybefogózása is. Hosszú útra kelők eskütétele.

Balogh Edgár kiemelkedő előadásban ad helyzetelemzést. A tétel: A Sarló eszmei orientációja. A volt és a van, a honnan irányában is konkretizálódott. A sarlósok tapasztalat és elképzelések határain belül vitatják a kisebbségi lét elvi tételeit: a szociális és nemzeti vonatkozások összefüggéseit, a kisebbségek jogalanyiságát, az egyéni és kollektív jogok problémáját, a kulturális autonómia és politikai autonómia vonatkozásait, valamint az önrendelkezés elvén alapuló szovjet nemzetiségi politikát.

Az ötödik napon a diákifjúság eszmei orientációjának, szervezkedési formáinak s a munkásfiatalokhoz fűződő viszonyának lehetőségeit vitatta a kongresszus.

Szükségesnek tartottam számos idézettel élni: áttételes magyarázat helyett hitelesebben hat az eredeti szöveg. A Sarló igényli és megérdemli az egyenes közvetítést. „Valóság, teória, valóságváltoztatás” — a felsorolt témakörökön bévül ez volt a sarlósok gondolkodásának gyakorlata. Mintha Fábry Zoltán neves tételével, a „változni és változtatni” formulával hangzana össze e logikai sor. A következtetések, összegezések, általánosítások mindenkori alapja a valóság. A Sarló valóságalapú mozgalom. Eszmei építkezésének a valóságalap a forrása. Az ilyen természetű gondolkodás pedig dinamikus, aktív, cselekvő.

Gondolkodásának módszere teszi a Sarló hagyományát jelenidejűvé.

A Sarló kisebbségi létünk eszmei- szervezeti gondjainak a megoldását kereső, aktív mozgalom. Említett 1931-es kongresszusán eljutott a programalkotás szintjére. E program átfogja a kisebbségi lét minden területét. Ötven év múltán vitathatjuk e szándékok és elképzelések részletkérdéseit, viszont eszmei irányulásában a mozgalom — egy polgári társadalmi struktúrában — kiemelkedően progresszív célkitűzéseket tükröz.

A fél évszázados Sarló-program ereje, értéke, aktualizálhatósága csak a szocializmus nagy eszmei tételeivel mérhető, illetve konfrontálható.

A Sarló-nemzedék összhangot tudott teremteni önmaga céljai, valamint a cseh és szlovák progresszió között. Összefogózott csillagok: szerencsés történelmi pillanat. Ezáltal nőhette túl önmaga eszmei és szervezeti kereteit.

Nem szándékom az ünneplőbe öltöztetés, a jót s rosszat egybeseprő, ellágyult, kriti- kátlan főhajtás. Nem a romantikát, nem a cserkészhangulatot idézem, hanem a mozgalom érett idejét, a marxizmusba, a munkásmozgalomba ágazását. Balogh Edgár ezt így fogalmazta: „A Sarló szervezeti hivatása abban áll, hogy a fiatal magyar intelligenciát kvalitásai és lehetőségei szerint a proletariátus világfrontjába állítsa.”

Ez a Sarló aktualizálható hagyatéka.

Ha Sarlót mondok, azokra gondolok, akik hűek maradtak a mozgalom eszmei alapjához, azokra, akik élethossziglan munkálták és munkálják Közép-Kelet-Európa népeinek kölcsönös egymáshoz közelítését.

Ez a Sarló-nemzedék aktualizálható magatartása.

A Sarló kisebbségi történelmünk felemelő pontja, nem szégyenítő tett, nem bűntudat oka, hanem büszkeséget, biztonságot sugalló hagyomány. Magamban restelkedem minden közömbösségért, kézlegyintő elmarasztalásért, lebecsülésért, írott és íratlan gyanúsításért, méltatlanságért és mellőzésért, ami érte e nemzedék tagjait. Tudom, ez elmúlt ötven esztendő nem minden napja hozott számukra elismerést, és megbecsülést... Keserű a szám íze, mikor arra gondolok, hogy a szlovák DAV-nak — a Sarló eszmei társ- szervezetének — tagjait a társadalom, a nemzet figyelmének a megbecsülése övezi. Miért nincs ez így a Sarló esetében? Ügy érzem, Sarló-hagyományunk kisebbségi és nemzeti emlékezetünk szélére szorítva szégyenkezik.

A Sarló-nemzedékkel komiszul bánt a történelem: szétszórta őket, más hazákba kényszerültek. Távozásuk szellemi vérveszteségünk. Volt, aki korai halállal halt, szellemi halállal. Többségük a más földben is üjranőtt. Ha tehetném, népek színe elé idézném e nemzedéket: mondanák sorsukat.

A Sarló mai életünk példája is: úttörőket ünnepiünk. A csehszlovákiai magyar fiatalok népes csoportja nemrégen a sarlós vándorok nyomában járta az országot. A Sarló nem halt meg ...