Irodalmi Szemle, 1981

1981/6 - Cselényi László: L-montázs

tudat az új rendszeren belül azt a szerepet játssza, amit Hegelnél a világszellem és a hegeli filozófia játszott — írja Hermann István, s így folytatja: A „Történelem és osztálytudat“ az első nagy kísérlet volt arra, hogy a polgári társadalom fatalisztikusan pesszimista alternatíva mentességével szemben egy alternatívát állítson.

4/2/4

Mit mondhatok a „Történelem és osztálytudatról“ öt évvel azután, hogy olvastam? Semmit, lévén botcsinálta doktor a szakfilozófiában; a nagy művek szele mindenesetre máig ható érvénnyel megcsapott olvasásakor, s itt lebeg-fújdogál körülöttem. Alighanem ekkor kezdtem megérteni, kicsoda Lukács György. Sajnos, ahhoz már későn, hogy elzarándokoljak hozzá, Belgrád rakparti rezidenciájába, s csak irigyelni tudtam Bábit, aki még időben lecsapott rá, s kifaggatta rimaszombati politikai biztosi korszakáról.

4/3

4/3/1

Én, amennyiben módomban volt kompetens elvtársakkal beszélni, mindig azt a véleményt képviseltem, adjanak szólásszabadságot ennek a marxista álláspontnak, ismerjék el az én álláspontomat is, mint az egyik véleményt a marxizmuson belül, és tekintsük a lehetőségeket úgy, mint a most megindult, épp a marxizmus becsületének teljes helyreállításáért vívott teoretikus harc fontos periódusát, amelyben minden jó szándéknak szólásszabadságot kell adni, és bízzuk a történelmi tényekre, mely nézetek fognak, mint igazi marxista nézetek végül megszilárdulni.

4/3/2

Summa summárum: ennyi az egész. Pontosabban: ennyi az előzmény. Mert ezután következett Lukácsnak az a könyve, amely végleg meghódított, engem is a Lukács-hívek táborába hódított. Talán nem véletlen, hogy épp ezt a könyvet fordították le a legkésőbb magyarra: 1938-ban íródott, tíz évvel később jelent meg németül, s harmincnyolc éves késéssel magyarul. írni pedig, amint mondom, 1938-ban írta Lukács, abban az évben, amelyben születtem. Velem egyidős munka állított hát véglegesen a Lukács oldalára.

4/3/3

Lukács eszménye a goethei értelmezésű világirodalom volt — írja Kenyeres Zoltán. — A herderi nemzeti irodalom elvének ellenképét alakította ki; Herder szerint az irodalom végcélja a nemzeti jellem kimunkálása és ábrázolása volt, Lukács a vllágirodalmiságot látta elérendő szintnek és értékmérő normának .. . A világirodalom az ő értelmezésében nem összegezés ..., hanem azoknak a nagy ■emberi ügyeknek a foglalata, amelyek bár nem tagadják a nemzetek létét, mégis a nemzetek fölött irányítják az emberiséget egy-egy történelmi korszakban a haladás útján.

4/3/4

Az utóbbi években Ontológiám előkészítésével foglalkoztam. Az Esztétika tulajdonképpen előkészület az Ontológiához, amennyiben az esztétikumot a lét, a társadalmi lét egy mozzanataként tárgyalja. Az Ontológiát eredetileg az Etika filozófiai megalapozásának szántam, de azután az Etikát kiszorította az Ontológia, amelyben a valóság szerkezetéről van szó, nem egy külön formáról.

4/4

4/4/1

Ha röviden felelnék, azt mondanám, hogy óriási szerencsém volt, hogy ilyen mozgalmas, nagy fordulatokban gazdag életet élhettem át, és különösen szeren-