Irodalmi Szemle, 1981
1981/6 - Cselényi László: L-montázs
halálharca előtt állt. Meggyőződéses kommunista tehát csak egyet mondhatott: „Right or wrong, my party“. 2/4/4 És Heidelberg után újra itthon. A Vasárnapi Kör, Fülep Lajos és Balázs Béla, Mannheim Károly és Hauser Arnold, Antal Frigyes és Tolnay Károly. A Vasárnapi Körről külön izgalmas dokumentumgyűjtemény jelent meg ugyancsak a közelmúltban, s ez megint egy olyan felbecsülhetetlen adalék a Lukács-életmű forrásvidékének föltárásához, melyet aligha lehet túlbecsülni. 3/1 3/1/1 Már a háború előtt és a háború alatt írt tanulmányaimnak is az volt az alap- gondolata, hogy a fasizmus korántsem történetileg elszigetelt betegségtünet, korántsem fogható fel a barbárságnak az európai civilizáció világába való hirtelen betöréseként. A fasizmus, mint világnézet, épp ellenkezőleg, ismeretelméleti szempontból irracionalista, társadalmi-etikai tekintetben pedig arisztokratikus elméletek minőségi kiteljesedése, olyan elméleteké, amelyek a hivatalos és nem hivatalos tudományban, a tudományos és áltudományos publicisztikában már jó néhány évtizede vezérszólamot visznek. 3/1/2 Mert a filozófus Lukácsból akkor még csak „A polgári filozófia válsága“ cimű gyűjteményt, a „Nietzsche és a fasizmus“-t meg a különben impozáns, mindannyiunk számára szemet-szívet nyitogató nagy monográfiát, „Az ész trónfosztását“ ismerhettük, s ezek bizony, akkoriban legalábbis úgy éreztük, semmivel sem mondtak többet és újabbat, mint az ortodox, kanonizált, az egyetemi szemináriumokon fejünkbe töltött hivatalos tananyag. 3/1/3 Abban az időben ez az „American way of life“ olyan mélyen el volt terjedve, hogy engem, akit hát ismertek régről, és mint írót ismertek, mégis úgy fogadtak egy kicsit, mint a „Perzsa levelekében... nem értették, hogy ha az ember egy művelt ember és ismer több nyelvet, mindenféle kultúrát, hogy lehet akkor marxista? Ebben a tekintetben volt is egy kisebb összeütközés köztem és Jaspers között... Ennek az volt a lényege, hogy lehet-e a marxizmust, mint egy tudományos világnézetet fenntartani és propagálni? 3/1/4 Nem mindennapi adalék századunk magyar művelődéstörténetéhez a Lukács (illetve a Lukács-család) és a Bartók közötti kapcsolat sem. Lukács Mici emlékezéseiből tudjuk, hogy Bartók egy ideig Lukácséknál lakott s élvezte a vendéglátó család szeretetét és megbecsülését. Szinte jelképnek is beillik, hogy századunknak ez a két világszerte legismertebb és legtöbbre becsült magyar zsenije mindjárt az indulás óráiban találkozik egymással és megbecsüli egymást. 3/2 3/2/1 Bartók jelentőségét a magyar művelődésben nem lehet túlbecsülni, mert ő még Ady álláspontját is túlhaladta a dzsentri és dzsentroid kultúrával való szakításban. Bartók olyan radikálisan szakított ezzel a kultúrával, hogy ennek Magyarországon nincs analógiája. A világosi fegyverletételtől a forradalomig terjedő korszak magyar irodalmát át meg átszövi a világtörténelmi értelmét már elvesztett dzsentri és dzsentroid kultúra dicsőítése. Ezzel szakított gyökeresen Bartók és e szakítás analogonja a zene kivételével a magyar kultúra egyetlen
