Irodalmi Szemle, 1981
1981/6 - Poór József: Citrom Sári különös feltámadása
szereti, az rossz ember nem lehet! A tárgyalást maga a... — ám ekkor a hivatalnok csuklani kezdett, bocsánatkérő főhajtással a vizespohár után nyúlt, majd helyet foglalt. Ekkor elővezették Kalitkás Gézát. Szeme, akár az izzó parázs. — Adjonisten — biccentett, s mutatóujjával megérintette kalapja karimáját; aztán két markába fogta kalapját: — Mindenkinek jó napot! A jelenlevők éles tekintettel fordultak feléje. Géza szemefehérje villant egyet, de ennek semmi köze sem volt az ijedtséghez, s végignézett a soron. Citrom Sári felnyihogott: — Gazdám! Kalitkás megfordult, álmélkodó pillantást vetett Sárira. — Már te is beleszólsz? — korholta édes szelídséggel. A tárgyalóasztal túlsó végén ülő főméltóság intett a teremöröknek: — Elkülöníteni őket! — Hát nekem panaszom volna — szólalt meg Kalitkás Géza. — Nem elég, hogy le kellett élnem az életet... A főméltóságok egymásra csodálkoztak. Jegyzetekkel telerótt papírszeleteket csúsztattak egymásnak. Citrom Sári, gazdája panaszkodását hallván, rúgni kezdett, de az őrök ügyesen lefogták és kivezették a Nagysátorból. Kalitkás Géza ugyancsak méregbe gurult, de tehetetlenül szemlélődött... A falu fölött rohanó szélszaggatta felhők közül kíváncsian hunyorgó csillagok villannak elő. A kocsma elé kanyarodó úton feltűnik egy bandukoló ló, szőre a sötétségben is virít. Megkapóan formás, izmos állat. Megáll a kocsmaajtóban, patájával nagyot lök az ajtón, s belép a füstös helyiségbe. Az emberek meg a kocsmáros elképedve néznek a kancára. — Tatár Jenő! — szól egy rö'pke nyihogás után derűs képpel a ló. — Egy deci rumot! — Citrom Sári feltámadt — súgja valaki a sarokból, majd felkiált „Éljen Citrom Sári!” Oláh Dezső a terem közepére perdül: — Azsangyalát — csapja földhöz a sipkáját — ez mégse fújóckodott föl! „Kalitkás Géza — mint Citrom Sári földi hasonmása — a következő napon vizes herétől felfújódzkodva kimúlt. Eme rövid pályafutásának befejeztével, mint minden állat, ő is az állatok paradicsomába került. Élete, talán, így elrendeződik. Mindez a vizsgálóbíróság döntésének megfelelően történt, mely az eset eléggé különleges voltát lelkiismeretesen figyelembe vette” — fejezte be a sort Kalitkás Géza személyi lapjában a tar fejű hivatalnok.
