Irodalmi Szemle, 1981

1981/5 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület

tartott, Bartók Béla születésnapját ünneplő díszközgyűlésen elhangzott beszédei, amelyek most Itt nyomtatásban is megjelentek, valamint Mezei Gábor (Magyarok énekelnek), Peéry Rezső (Bartók Béla, a nevelő) és Szalatnai Rezső (A Hatvan Éves példái) Írásai. Az említett írások mindegyike pompásan tükrözi, mit is jelentett a bartóki szellem egy nemzeti kisebbség gondolatvilágában. Valamennyi írás a bartóki művészetfelfogás újszerűségére és annak népi forrásból merítő ősi mélységeire hívja fel a közönség figyelmét.

Peéry Rezső szerint Bartók művészete és emberi magatartása „kopernikusi fordulatot hajtott végre ízlésünkben, szemléletünkben, filozófiánkban, magatartásunkban. Szellemi életünk történészei már ma az ő nevéhez kapcsolják a változást, mely mély volt, kötelező és általános: az ősibb, az igazibb, az osztályízléssel el nem homályosított, az emberibb és érintetlenebb, az ősibb és a sajátosabb magyarság felfedezését.”13 Szalatnai Rezső talán még nyíltabban fogalmaz, amikor kertelés nélkül kimondja: „A hatvanéves Bartók Béla muzsikáinak igézetében figyelmünk és szeretetünk természetes és logikus módon a népre terelődik. A népre, a néma milliókra, melyeket a rajongó szemű mester szólaltatott meg hamis és idegen dallamokra nevelt hallásunk előtt. Mily forradalmas cselekedet volt ez. Mily forró szívvel és boldogan mondhatunk érte hálát, neki, aki meg se hallja e háború zivatarában, s nekünk, akik tudatosításul mondjuk ezt magunknak. Mondjuk, mondjuk, s az útra gondolunk, Bartók útjára, melyet végre politikában és gazdasági egyenlőségben is járhatóvá és közössé kell tennünk a nép számára. Ennek a népnek teremtő ereje adja meg a jogot erre.”14

Végül a műsorfüzet közli Bartók Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje című fundamentális tanulmányát.

E műsorfüzet tehát, túl a kommersz műsorfüzetek gyakorlatán, jelentős közönségnevelő, ízlésformáló eszköz is volt.

13. Peéry Rezső írásából szükségesnek tartjuk közölni — tekintettel annak kultúrtörténeti jelentőségére — még a következő részeket:

„Művészetében a felejthetetlen baráttal, Kodállyal együtt a pentaton skálájú magyar népzenére épít — zenéje ugyanakkor az európai és modern zenei forradalom úttörője lett. Megtalálta népe mélységeit s megtalálta benne a közösség mélyeiben újjászülető személyiséget. Több ezer népi dallam világában kereste a magyarul sajátost, de egyben meglelte a mélyen és örökön általánost. Egy elsüllyedt közösség ázsiai részületét és áhítatát szólaltatta meg és Európa legnagyobb zeneköltői közé lépett. Kopernikusi fordulatot hajtott végre Ízlésünkben, szemléletünkben, filozófiánkban, magatartásunkban. Szellemi életünk történészei már ma az ő nevéhez kapcsolják a változást, mely mély volt, kötelező és általános: az ősibb, az igazibb, az osztályízléssel el nem homályosított, az emberibb és érintetlenebb, az ősibb és a sajátosabb magyarság felfedezését. Am ez az út a nemzet mélyein keresztül a legegyetemesebb, tehát a leghumánusabb távlatokat nyitotta meg. Magyar művész és kutató — de ugyanakkor úttörésével ö nyit utat a közeli és távolabbi szomszédok felé s szlovák, román népdalgyűjtésével és rendszerezésével a középeurópai szellem- történeti párhuzamosság gigantikus alapvetését végzi el a maga lényeges és majdnem döntő területén. Forradalmár és individualista s egy mély közösségi varázs felfedezője. A népkultúra mélyeinek feltárója, ám dogmatikus népiség helyett új nemzeti kultúrképet ad, pontosabbat, hitelesebbet, kifejezőbbet, sajátosabbat, egyetemesebbet, magyarabbat, de egyúttal európaibbat az eddiginél. A rögeszméket, a gondolkodás és szemlélet egyoldalú kategóriáit így zúzta szét: népiség és nemzetiség, hagyomány és haladás, modernség és régiség fogalmait az ő hatalmas példája és tanítása építette e szűk és elégtelen hagyománypárok belső ellentéteinek látszatos mivoltát kimutatva művészi és tudományos szintézissé, kifejezéssé, mágiává, tanítássá, mely előtt ma az emberiség legjobbjaival tud tisztelegni a nép, mely a világnak adta ő: a magyar.”

14. Szalatnai Rezső: A Hatvan Eves példái. Bartók Dalegyesület hangversenye 1941. április 29-én. Bratislava-Pozsony, 1941. 25—26. old.

14. Szvlatnai Rezső: A Hatvan Eves példái. Bartók Dalegyesület hangversenye 1941. április 29-én. Bratislava-Pozsony 1941. 28—29. old.