Irodalmi Szemle, 1981
1981/5 - ÉLŐ MÚLT - Fónod Zoltán: Szemelvények Az Út-ból
Unjuk már tömni gyáraitok tüzes kazánjait hogy tőle a ti telhetetlen bendőtök gömbölyödjön, a mi szomorú életünk trágyázta a cudar földeket hogy belőle terebélyesedjen a ti gazdagságotok. Elég volt, elég, mindörökre elég! millió kiáltásunk szövődik össze egybe széttéphetetlen vörös zászlószövetté! (1931) FÖLDES SÁNDOR A névtelen katona Hazugság! hazugság ez is mint az oltáraik és könyveik mint minden lépésük gonosz, hamis, hazug emlék? aranybetűs csalás; a lelkiismeretaltatás köve hol a gyilkosok virág mögé rejtik arcukat — névtelen? hogy könnyebben elfelejthessék — de mi tudjuk az összes neveket tudjuk, kik voltak: apák, fiúk, testvérek! nem névtelenek! és tudjuk: KIK A GYILKOSOK! nem engedjük ezt a nevet dicső felhőrongyokká tépni! nem névtelen! a levágott karok bennünk borzonganak az eloltott szemek bennünk parázslanak a lehullott lábak bennünk sorakoznak bennünk zúgnak a sírok temetetlenül nem engedjük végleg eltemetni a névtelent! más temetésre gyűlnek Lőrinci Gyula rajza
