Irodalmi Szemle, 1981

1981/5 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Turczel Lajos: Kisebbségi irodalmunk kapcsolatai a két háború közti magyarországi irodalommal és sajtóval

ványos egyéni kiadások és a Franklin Társulat sorozata a harmincas évek második felében], mert ezektől az alkalmi lehetőségektől a szocialista és a következetesen baloldali polgári írók megint csak elestek. Ilyen körülmények között és a magyar- országi könyvek behozatalának nehézségei miatt a két háború közti időben nem alakulhatott ki nagyobb méretű kölcsönös értékáramlás, pedig arra kisebbségi irodalmunknak égető szüksége volt. A kívánatos helyzet csak napjainkban valósult meg a csehszlovák- magyar kulturális egyezményekben rögzített közös könyvkiadás révén. A közös könyvkiadás keretében a csehszlovákiai magyar szépirodalmi és tudományos s ismeretterjesztő művek példányszámának egy része a magyarországi könyvkiadók, főleg a Szépirodalmi Könyvkiadó részére készül és a magyarországi könyvforgalomba kerül. A hasonló Jellegű magyarországi könyvek egy része szintén a közös könyvkiadás keretében Jut el hozzánk, s a többi is nagyobb nehézségek nélkül megszerezhető.

III.

A tárgyalt korszak jelentős magyarországi írói közül többen termékeny kapcsolatot alakítottak ki kisebbségi irodalmunkkal. A legismertebb és leggazdagabb kapcsolatnak: Móricz Zsigmondénak már régtől nagy irodalma van, s ez az 1979-es centenáriumi írásokkal még tovább bővül.1 József Attila és Tóth Árpád kapcsolataival Fábry Zoltán foglalkozott bővebben2, Radnóti Miklóséval Virághné T. Szonja3, Illyés Gyuláéval, Szabó Dezsőével és még többekével a most említettek közül e sorok Írója4. A további jelentős kapcsolattartók közül feltétlenül szólni kell Babits Mihályről, Féja Gézáról, Kassák Lajosról, Komlós Aladárról, Németh Lászlóról és Schöpflin Aladárról.

Babitsnak mint költőnek és a Nyugat szerkesztőjének a mi íróinknál is hatalmas tekintélye volt. Irodalmunk jelentős Nyugatbéli visszhangja közvetve az ő érdeme is. Könyvről könyvre című állandó kritikai rovatában konkrét szlovákiai művel nem foglalkozott, de két vitacikkében (Nyugat 1933. I. 544 és 1935. II. 71.) nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kisebbségi irodalmak és írók értékelésénél ugyanazt a mércét kell alkalmazni, mint a magyarországiaknál. íróink közül közeli kapcsolatban Szenes Piroskával és Szenes Erzsivel volt: az előbbi szinte a Nyugat írójának számított, az utóbbi pedig a Baumgartner-alapítványból segélyt is kapott. Levelezésében néhány írónk (Balogh Edgár, Erdőházi Hugó, Szenes Erzsi, Szenes Piroska stb.) nevével is találkozunk. Kevéssé ismert adat, hogy Babits az Uránia kulturális egyesület meghívására Pozsonyban 1932. okt. 12-én Szellemi életünk valósága címen előadást tartott.

Féja Gézát lévai születése és gyermek- s ifjúkora kötötte hozzánk. A húszas és harmincas évek folyamán a csehszlovákiai és a magyarországi sajtóban keményen kritikus cikkeket írt irodalmi fejlődésünk fogyatékosságairól (a dilettantizmusról, provinciona- lizmusról), budapesti szerkesztője volt a Magyar írásnak, lektora a Kazinczy Könyv- És Lapkiadónak, szorgalmas munkatársa a Tátrának, Magyar Napnak stb. Irodalomtörténeti szintézisének első kötetét (Régi magyarság, 1937) a Tátra Kiadó adta ki, híres szociográfiai műve, a Viharsarok nálunk is rendkívül népszerű volt, s a Féja (és más népi írók) ellen indított perek idején a sajtónkban számos tiltakozás jelent meg.

Kassák itteni kapcsolatai is korábbi időre, érsekújvári születésére és ott töltött gyer1. Szalatnai Rezső: Móricz Zsigmond Szlovákiában. Brat. 1943; Vargha Kálmán: Adalékok Móricz Zsigmond csehszlovákiai útjaihoz és kapcsolataihoz. Irodalomtörténet 1957, 3; Balogh Edgár: Hét próba (Bp. 1965); Turczel Lajos: Móricz Zsigmond csehszlovákiai kapcsolatai. írod. Szemle 1979, 6; Dobossy László: Móricz Zsigmond és mi. írod. Szemle 1979, 7; Turczel Lajos: Még egyszer Móricz Zsigmond szlovákiai kapcsolatairól. Palócjöld 1980, 3.

2. Emlékezzünk Tóth Árpádra (A gondolat igaza, 47—61. I.); ]ózsej Attila szlovákiai emléke (A gondolat igaza, 62—76. I.)

3. Radnóti Miklós egy éve Liberecben. írod. Szemle 1972, 1. és 3. sz.; Radnóti emléktáblát lepleztek le Liberecben. írod. Szemle 1973, 1.

4. Illyés Gyula és a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom. Írod. Szemle 1977, 9.; Kapcsolataink Szabó Dezsővel. Írod. Szemle 1979, 6.; József Attila csehszlovákiai kapcsolatai. Írod. Szemle 1980. 4.; Tóth Árpádról halálának ötvenedik évfordulóján. Hét 1978. 45. sz.