Irodalmi Szemle, 1981

1981/4 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: Rimay János

CSANDA SÁNDOR

Ez év áprilisában, a nagykürtösi járásban ünnepséget rendeznek Balassi legjobb tanítványa halálának 350. évfordulója alkalmából. Hazánk területén, Alsósztregován [Dolná Strehová) született 1569-ben, meghalt Divényben (Divín), 1631-ben. Rimay evangélikus, birtokos családból származik, amely rokona volt a Balassi- és a Madách-családnak is. Még alig volt tizenöt éves, amikor Balassi Bálint elküldte hozzá verseit, hogy véleményt mondjon róluk. Mint hazafias költő később belső komornyikja lett a Habsburgok ellen harcoló Bocskai Istvánnak, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek is fontos diplomáciai szolgálatokat tett. Többször járt a budai basánál és a török szultánnál mint követ. Illésházy Istvánhoz Kassán írt levelében leírja Bocskai halálának körülményeit (szerinte biztosan megmérgezték), s naplót vezetett a törökkel folytatott zsitvatoroki és szőgyéni tárgyalásokról. 1619-ben Pozsonyból írja leveleit mint a nádor egyik diplomatája. Később visszavonult a politikai élettől; Alsósztregován gazdálkodott s bölcselkedő verseket írt. Jól tudott szlovákul is: Balassi Zsigmond főúr feleségéhez, Zborowski Erzsébethez, több szlovák nyelvű levelet írt. Mint manierista felfogású költő vallomásszerű levelet írt az európai új-sztoikus mozgalom vezető személyiségének, Justus Lipsiusnak.

Első költői sikerét mesterének, Balassi Bálint halálának megéneklésével aratta: Az nagyságos Gyarmathi Balassa Bálintnak Esztergám alá való készületi. .. címmel hét versből álló ciklusban énekli meg Balassinak és öccsének, Ferencnek hősi halálát. A költemények nótajelzései, versformája, számos köiltői képe és kifejezése egyenesen Balassitól való, s a harmadik versben leírja a halálosan megsebesült költő búcsúszavait hozzátoldva egy zsoltárfordítást (Végtelen irgalmú, Ó te nagy hatalmú Isten, légy mái irgalmas!), amelyről azt állítja, hogy azt maga Balassi készítette, közvetlenül halálé előtt. Rimay költő példaképének halálát mitológikus keretbe helyezi, szerinte Balass maga kereste a hősi halált.

A terjedelmes siratóének-kompozíció gondolatmenete jól tükröződik az egyes versel elé írt magyarázatokban is. Lássuk a fontossabbakat:

1. Az nagyságos gyarmathi Balassa Bálintnak Esztergom alá való készületiben vah imádsága, s mit példázott légyen az ő fejér vörfölyes kamokából csináltatott zászlója kin hárfájával Dávid király vagyon térdén letelepedve öfsszefogott s felemelt kéz kezei vei írva (festve — Cs. S.). Ad notam: Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak vétkét. (Ebbő a versből tudjuk meg, milyen volt Balassi harci zászlaja. Az ószövetségi Dávid királ' mint zsoltárszerző, a költők mintaképe volt.)

2. Balassi Bálint uram az ostromra menvén, Minerva Palláshoz futamodik sietségge s törekedvén nála esedezik azon, hogy az urfiakat ostromkor halálosan sebesítse, kive jő hírt és nevet hozván reája ez földnek színéről (mentvén sok bujától életét) a

Rimay János