Irodalmi Szemle, 1981
1981/4 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület
Inspirációja mindenütt közelebb hoz a hazához, de az élethez is.” Tóth Aladár szerint a „pozsonyi Toldy Kör férfikara megértette ezt a zeniét, példát mutatva nem egy hazai együttesnek.”11 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SIKEREK 1930 tavaszáról még tudomásunk van a férfikar egy pozsonyi alkalmi fellépéséről. Az április 27-én, vasárnap tartott színvonalas Kisfaludy-matinén — amelyen a Toldy Kör műkedvelői Kisfaludy Károly A kérők című vígjátékát is bemutatták — a férfikar néhány katonadalt énekelt Bartók Béla átdolgozásában.12 1930. június 7., 8. és 9-én a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség háromnapos dalosünnepet rendezett Losoncon, 12 magyar énekkar részvételével.13 A losonci dalosünnepen a Toldy Kör férfikara 60 énekessel képviseltette magát.14 Az énekkar harmadik külföldi vendégszereplésére az 1930-ik év végén került sor. A pozsonyiak december 6-án Sopronban a helyi kaszinó dísztermében léptek fel. December 6-án három autóbusszal utazott Sopronba az énekkar. Az utat Pozsonytól Sopronig Ausztrián keresztül tették meg. Sopronba az esti órákban érkeztek, ahol a városháza előtt felsorakozott Soproni Férfidalkör tagjai várták a pozsonyiakat. A lampio- nos soproni énekesek énekkel fogadták az autóbuszokból kiszálló pozsonyiakat. Dr. Thur- ner Mihály polgármester a városháza ablakából üdvözlő beszédet intézett a vendégekhez, amelyre dr. Aixinger László válaszolt. Az esti hangversenyt a városi kaszinó nagytermében bonyolították le. A hangverseny előtt Simon Elemér főispán köszöntötte a pozsonyiakat, és nyújtott át nekik a Dunántúli Dalosszövetség nevében egy szép babérkoszorút.15 A vendégszereplés nagyszerűen sikerült, a soproni közönség is szívébe zárta a pozsonyi férfikart és annak tehetséges karnagyát. A soproni látogatás egyik szép, kedves epizódja az énekkar életének. A Toldy Kör énekkara alig páréves működése alatt országhatárokat túlnövő hírnévre tett szert, és a Kör legjelentősebb, legreprezentatívabb részlegévé fejlődött. Az egész Toldy Kör méltán büszke lehetett énekkarának sikereire, otthon és idegenben szerzett jóhírére. Az énekkar és karnagya a Toldy Kört azonban csak ideiglenes otthonuknak tekintették. Ha a hatóságok rugalmasabban és minden gyanakvó rosszindulattól mentesen kezelték volna ügyüket, az énekkar önállósulása, külön kulturális intézménnyé való válása már 1927 végén befejeződött volna. Némethék azonban látva és tapasztalva, hogy a születendő Bartók Béla Dalegyesület vajúdási időszaka abnormálisán hosszúra nyúlik, mivel a hivatalok mesteri módon halogatják alapszabályaik jóváhagyását és működési engedélyük kiadását, 1928 decemberében szinte kényszermegoldásként választották otthonul ismét a Toldy Kört. Azonban soha nem mondtak le arról, hogy a hatósági engedély megszerzése után végérvényesen kiválnak a Toldy Kör kereteiből. 11. (T-th): A pozsonyi Toldy Kör férfikara Budapesten. Pesti Napló 1930. április 15. 13. old. 12. A Toldy Kör Kisjaludy-matinéja. Hiradó, 1930. április 29. 4. old. 13. A losonci dalosünnepség megrendezését 1930. április 9-én tartott rendes évi közgyűlésén határozta el a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség. A közgyűlésen a következő egyesületek és énekkarok képviseltették magukat: a pozsonyi Toldy Kör énekkara, a komáromi Dalegyesület, Zsidó Egyházi Énekkar, Egyetértés Munkásdalárda és a Római Katolikus Egyházi Énekkar, az érsekújvári Iparos Dalegyesület, a lévai Dalárda, a losonci Magyar Dalegyesület, a kassai Zenekedvelők Dalegyesülete és a Líra Dalkör, az eperjesi Daltestvérek Egyesület és az Országos Magyar Tanítói Dalárda Léváról. (A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. Hiradó, 1930. március 11. 7. old.) 14. A losonci országos magyar dalosünnep. Hiradó, 1930. június 10. 2. old. 15. Pozsonyi magyar dalosok diadalmas szereplése Sopronban. Hiradó, 1930. december 11. 4. old.
