Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Cselényi László: Bartók és Joyce

Valahányszor Bartók Bélát csak láttam, vele beszéltem, szavát lestem, mindenkor lelkem mélyéig megkapott nemcsak lényének szeretetre méltó volta, hanem jennkölt és tiszta művészegyénisége is, amely már szemének szép tekintetében is kifejezésre jutott. írni sohasem írtam róla, de vajon melyik muzsikusról írtam én valaha, eltekintve az általam kitalálttól, a „Doktor Faustus“ hősétől?

3/4/4

Ismerték-e egymást, tudtak-e egymásról? Erről nincs egyetlen adatom se, noha bizonyos, hogy ha személyesen nem is találkoztak, tudtak egymás tevékenységéről. Pásztory Ditta szerint Thomas Mannt és Proustot olvasta gyakran Bartók, s ezektől már csak egy lépés az Ulysses. Magáról Joyce-ról két érdekes magyar vonatkozású adatot találtam. Az egyik, hogy Polában tanítványai közé tartozott Horthy Miklós tengerésztiszt is. A másik, hogy a Finnegan’ s Wake-re elhatározó hatással volt „Az ember tragédiája“.

4/1

4/1/1

A'z én zeneszerzői munkásságom, épp mert e háromféle (magyar, román és szlovák) forrásból fakad, voltaképpen az integritás-gondolatnak megtestesüléseként fogható fel, melyet ma Magyarországon annyira hangoztatnak. Az én igazi vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére.

4/1/2

milyen párhuzamos utakat

kánikula-fánk varangy-tövek követett hazatérőben Bloom és

Szodoma-gyomor bugyor-teli

Stephen? követték az említett

öreg cemendék szöges ágyain

mit fontolgatott e vándorút

során cső-hüvely-geológia

4/1/3

Legszívesebben hallgatott. Életem folyamán soha senkit nem láttam oly beszédesen nem szólni. A hallgatás volt Bartók leg sokatmondóbb közlésmódja. Előfordult, hogy — és kérem ezt szóról szóra elhinni, bármily különös legyen, megtörtént — húsz-harminc percen át egyetlen mozgást sem végzett az ajka, mialatt látogatóban voltam nála.

4/1/4

Madách és Joyce, Joyce és Bartók. Gondolom, mindenki előtt világos, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk tárgyunkhoz. Miért? Azért, mert ha van a magyar kultúrának a Bartók életművén kívül alkotása, amely egyetemes sziaten értelmezhető, akkor az a Tragédia. S hogy Madách remeke közvetlen hatással lehetett a modern irodalom mindmáig legmesszebbre tekintő, noha problémáktól korántsem mentes szövegére, már önmagában is jelzi, bár csak közvetve, a rokonságot. Egyrészt Joyce és Madách, másrészt Madách és Bartók, s így végeredményben Bartók és Joyce között.

3/4/3