Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Cselényi László: Bartók és Joyce

3/3

3/3/1

Meggyőződésem szerint igazi, ún. szűkebb értelemben vett népi dallamaink mindegyike valóságos mintaképe a legmagasabbrendű művészi tökéletességnek. Kicsinyben ugyanolyan mesterműnek tekintem, mint a nagyobb formák világában egy Bach-fúgát vagy egy Mozart-szonátát. Az ilyen dallam klasszikus példája egy zenei gondolat páratlanul tömör, minden feleslegest elkerülő kifejezésének.

3/3/2

nyilván lesben állt a hid alatt

Kéjarany csak olvasott és rá se

nézett honnan és miért fehér

egy középmagasságú alak Dublin környékén ritkán fordultak

ahróka egyszer találkozott rémült

ahgólyával lépnek is olajra

ga va? ga va! tu est content? alors

3/3/3

Amerikába való távozása igen sok gondot okozott néki, hiszen szándéka egyáltalán nem az emigráció volt, mert Magyarországtól nem akart elszakadni. Ép>- pen ezért csak a legszükségesebb holmiját vitte magával, de utolsó budapesti lakását még hosszú ideig fenntartotta és az egyre ritkábban érkező levelei mindegyikében volt utalás a hazatérés megvalósítására, illetve annak nehézségeire.

3/3/4

Elkanyarodtunk egy kissé Joyce-tól, mert hisz centenáriuma Bartóknak van éppen, s az ír mestert valójában ellenpontnak szánjuk, olyan kontrasztnak, aki negatívként segít értelmezni a másik valóságos arányait. Bartók mindenesetre kevésbé volt a végletek embere, mint a Finnegan’ s Wake alkotója, s tán ezért tudta inkább elkerülni a Joyce-falók engesztelhetetlen hadjáratát. Láttuk viszont, hogy ami a kortársakat illeti, érzékenységük tompa volt úgy az egyik, mint a másik irányában. Próbáljuk a Bartókról, illetve a Joyce-ról írott véleményeket nevek nélkül idézni, meglátjuk, hogy mindkettőjükre érvényes lesz szinte valamennyi.

3/4

3/4/1

Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály Zoltán műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik. Ami engem illet, nem csupán magyar, hanem szlovák és román népzenét is gyűjtöttem s nem zárkóztam el az arab népzene hatása elől sem.

3/4/2

A szereplőknek ez az állandó egybevegyülése nemcsak az álom irrealitásában leli magyarázatát, hanem Freud és Jung álomelméletében is. Kivált e két elméletnek az álom s a mítosz viszonyát tárgyaló része érdekelte Joyce-ot, aki Freud és Jung egymásnak egyes pontokon ellentmondó tanítását jól ismerte, egységes mítoszba összebékítette, s művében tudatosan alkalmazta.