Irodalmi Szemle, 1981
1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Cselényi László: Bartók és Joyce
1/2 1/2/1 A magyar nyelvterület messze túlterjed a trianoni békeszerződésben megvont határokon. Északra, a csehszlovák határon túl ide tartozik Nyitra és Kassa, Ungvár és Munkács városa; keletre, a román határ mögött Szatmár, Nagyvárad és Arad városokat öleli magába. Erdélyben egy tömbben élnek a székelyek, félmilliót meghaladó lélekszámmal; a magyar nyelvterület törzsével nyelvsziget köti össze őket, melyen együttvéve 200 000 főnyi magyar él. 1/2/2 Az angolok, akiket kevesebb kompozícióbeli hagyomány köt, még szabadabban kísérleteznek. Irodalmuk csupa reakció a Viktória-korszak polgári nyugalma, szigorú szemérme s öntelt tökéletessége ellen — írja Babits. Ez a kísérletező periódus szabadította föl az ír Joyce sokat vitatott Ulyssesét is. Joyce a gondolatok nyers folyamát rögzíti szókimondó rabelais-i bőségben, ő alkalmazta legvégletesebben a „belső monológ“ technikáját, mely a mai epikának szinte fő fogása lett. 1/2/3 Mire levetette a magyar ruhát, az akkori közhangulatban gyökerező, kezdeti szűk nacionalizmus nagy látókörű internacionalizmussá szélesedett anélkül, hogy magyarsága csorbát szenvedett volna. Mikor szülőházára a román zeneszerzők emléktáblát akartak helyezni, tiltakozott az ellen, hogy a jeliratban román zenésznek nevezzék, [de] már 1906-ban megkezdte a szlovák dalok gyűjtését (s) ez szlovák nyelvtanulást is jelentett — írja Kodály. 1/2/4 Bartók és Joyce, Joyce és Bartók! Van-e századunk művészetének egyetemesebb, összefoglalóbb, messzebbre tekintő zsenije, mint e kettő? Bartók a zenében, Joyce az irodalomban. Korunk szellemóriásai közül legfeljebb Einsteint tudnám még melléjük állítani harmadiknak. Micsoda névsor! Aztán: Bartók ugyanúgy egy kis, elmaradott nép fiaként került az egyetemes zenetörténet legeslegelső vonalába, ahogy Joyce is az elnyomott Írország száműzöttjeként hódította meg ugyanezeket a magaslatokat a világirodalomban. 1/3 1/3/1 Nem véletlenül történt, hogy a népdalkutatás és a népdaltól fogant magasabb zeneművészet éppen Magyarországon virágzott fel. Magyarország földrajzilag mintegy középpontja Kelet-Európának, és sokféle nemzetiségével valóságos kicsinyített mása volt Kelet-Euröpa népi sokféleségének. Nem csoda, hogy éppen a kereszteződések középpontjában lévő Magyarország muzsikusai oly nagy érdeklődéssel fordultak e bámulatos zenei kincs felé. 1/3/2 közben fordított egyet a könyvber terep-sárga koponya-kövér az emlékezet újra szembejött cipő-szalonna kánikula-kék itt nyúlik végig árnyéka most is a kéj árnyéka e facér izem szövik az egyház szövőszékei örvényei ős hullámai közt
