Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - FIGYELŐ - Pomogáts Béla: Avantgard folyóirat Aradon

vélt magaslatokról szórja alá a tudomány jótékony permetét, hanem az olvasót egyenrangú félnek tekintve nyíltan elmondja véleményét, nem titkolva el aggályait, óva intve a hazardírozás következményeitől.

Az emberi sorsok, tragédiák, érdekes felfedezések egész sorát felvonultató könyv szinte észrevétlenül éri el célját: fontos ismereteket és tudnivalókat közöl, megtanít a sugárzások hatásainak és következményeinek felelősségteljes mérlegelésére, nem az indokolt félelmet, csupán a minden alapot nélkülöző téveszméket eloszlatva. Mert a sugárzás hasznos is lehet, csak meg kell tanulni bánni vele.

A könyv sajnos csupán nyolcszáz példányban jelent msg (plusz nyolcezer példány a budapesti Gondolat Kiadó részére], ami kevésnek tűnik, ha figyelembe vesz- szük a természettudományos ismeretterjesztő munkák iránt érdeklődők széles táborát és azt a tényt, hogy a középiskolai fizikatanítás rendkívül hatékony segédeszköze lehet, azért nem szabadna hiányoznia sem a pedagógusok, sem gimnazistáink könyvespolcáról.

Ozogány Ernő

Avantgard folyóirat Aradon

— Periszkóp 1925—1926. Antológia —

A romániai magyar irodalom történetébe vezetnek be azok az antológiák, amelyekben a Kriterion kiadó a két világháború közötti korszak irodalmi folyóiratainak munkáját mutatja be. Igen fontos ez a kiadói vállalkozás, minthogy e folyóiratok egy része ma már nehezen hozzáférhető. Korábban a Korunk és az Erdélyi Helikon költészetének válogatása, továbbá a nagyváradi Tavasz és Magyar Szó, az aradi Genius és Uj Genius antológiái láttak napvilágot. Most a kiváló bukaresti irodalomtörténész, a Művelődés című népművelési folyóirat főszerkesztője: Kovács János munkája nyomán az 1925—1926-ban Aradon megjelenő Periszkóp című folyóirat szinte teljes anyagát veheti kézhez az érdeklődő olvasó. A kötet szerkesztője nemcsak a folyóirat anyagának lelkiismeretes kiadásával tett szolgálatot az iro- dalomtörténetirásnak, alapos bevezető tanulmánya képet ad a Periszkóp születésének előzményeiről, munkájának körülményeiről is. Ezt a képet teszik teljesebbé a kötet függelékében közölt dokumentumok.

Az aradi folyóirat a később népszerű íróvá váló Szántó György vállalkozó kedvét és áldozatkészségét dicséri, aki maga is avantgard szellemű művekkel (Se- bastianus útta elvégezteti, 1924; A kék lovas, 1924; Schumannal a karneválban, 1925) kezdte írói pályáját, miután világ- háborús fejsérülése következtében elveszítette szeme világát, és sokat igárő festői munkásságát félbe kellett hagynia. Szántó György a német és francia avantgard művészet vonzásában dolgozott, Kassák Lajos híve volt, s a szépen fejlődő erdélyi avantgard irodalomnak és művészetnek akart fórumot adni. Mellette Schiller Géza aradi festőművész, Pál István, ugyancsak aradi grafikus, továbbá Szélpál Árpád, mint budapesti, Fábry Zoltán, mint szlo- venszkói és Tihanyi Lajos, mint párizsi szerkesztő vett részt a folyóirat körüli munkálatokban. A stószi írónak, mint ál- tatalában a huszas évek haladó szellemű magyar folyóirat-kísérleteiben, a Periszkóp alapításában és ügyeinek gondozásában is igen nagy szerepe volt. Az avantgard folyóirat terve Szántó György és Fábry Zoltán levelézéséből bontakozott ki, a szlovenszkói magyar író kapcsolata az aradi folyóirathoz Földes Sándort (1895— 1968), a csehszlovákiai magyar expresszio- nizmus igen népszerű alkotó egyéniségét, akiről különben a 2. számban tanulmánya is megjelent, s mint Szántó György levelezésiből kitetszik, Fábrynak mint tanácsadónak is jelentékeny feladat jutott.

Az aradi folyóirat a magyar avantgard diaszpórájának körülményei között született: a forradalmak veresége után a modern irodalom és művészet hívei emigrációba kényszerültek, s nemcsak Bécsben vagy Berlinben, hanem Szlovákiában, a Vajdaságban és Erdélyben is alakultak avantgard központok és folyóiratok. A kolozsvári Napkelet alig három esztendős (1920—1922) fennállása során nemcsak a szerveződő erdélyi magyar avantgard, ha