Irodalmi Szemle, 1981
1981/2 - FIGYELŐ - Pomogáts Béla: Avantgard folyóirat Aradon
nem az emigrációban dolgozó művészek tűzhelye is volt, ugyanazt a szerepet kívánták vállalni Franyó Zoltán Aradon megjelenő folyóiratai: a Genius (1924) és az Uj Genius (1925), továbbá temesvári napilapja: az Esti Lloyd. Az avantgard törekvések szolgálatát vállalta Szántó György folyóirata is, az imént említettek közül a legnagyobb következetességgel és a legmerészebb programmal. Munkáját a romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai, magyarországi, továbbá az emigrációban élő magyar írók és művészek tevékenységére alapozta: az avantgard mozgalmak egyetemességét képviselte. Az új folyóirat terve először Szántó egy Fábry Zoltánnak írott 1924. november 3-i levelében kapott hangot. Tervezett címe ekkor még Átmérő volt, programja: „internacionalizmus és kevés szöveg, sok kép“. 1925 januárjában nyert megfogalmazást a végleges terv, amely szerint az új folyóirat címe Periszkóp lesz. Mint Szántó ír'a: „ez érezteti a konstrukció programját, amellett szimbólum: ember- sors felfogója és kivetítője. (...) Egyik régióból a másikba vetít, transzformái és koncentrál.“ A szerkesztő elképzeléseire a Querschnitt című berlini folyóirat hatott: az új művészet gondozásba vétele mellett népszerű lapot kívánt csinálni, már csak anyagi megfontolásból is, hogy a modern művészettől bizony idegenkedő erdélyi közönség ne hagyja cserben folyóiratát. Ilyen módon lett az 1925 márciusában meginduló Periszkóp a „havi szemle új típusa“, amely „a kor dokumentumait“ terjesztette elő „a kor ítéletének”. A „kor dokumentumai“ közé tartoztak a világpolitikai hírek és kommentárok, a technikai érdekességek, a színházi és film-aktualitások, a sportesemények. Róluk adott beszámolót a „Periszkóp Világriport“ című rovat, továbbá a rendkívül gazdagon közölt fényképanyag. Az aradi folyóirat ilyen módon az avantgard szemle és a nagyvilági magazin igényeit hozta összhangba, „műfajában” is érdekes kísérletet jelentett. A modern irodalom köréből az expresz- szionista irányzatot támogatta, mindazonáltal megjelentek lapjain a korai szürrealizmus dokumentumai is. Versek Becsky Andor, Déry Tibor, Illyés Gyula, Komlós Aladár, Szélpál Árpád mellett Apollinaire, Blaise Cendrars, Vicente Huidobro, Marcel Sauvage, Tristan Tzara és Ion Vinea, elbeszélésekkel, illetve színművekkel Bortnyik Sándor, Dienes László, Szántó György, Massimo Bontempelli, H. G. Wells, tanulmányokkal és kritikákkal Elek Artúr, Halász Gyula (Brassai), Illyés Gyula, Kassák Lajos, Molnár Farkas, Németh Antal, Szegi Pál, Tamás Aladár, Uitz Béla, továbbá Apollinaire, Theo van Does- burg, Kurt Pinthus és Alekszandr Tairov szerepelt. A fiatal szlovákiai magyar irodalom köréből Mécs László (Lopott pillanatok parkja) és Neubauer Pál (Vorjrüh- ling, Intervall) versekkel (Neubauer különben Szántó György unokatestvére volt, magyar és német nyelven jelentek meg művei), Sebesi Ernő (Vízió a hegyen) elbeszéléssel, Földes Sándor (Gyermekvihar) kisérl&ti drámával, végül Mihályi Ödön (Párizsi kiállítások) és Fábry Zoltán (Földes Sándor) tanulmánnyal szerepelt a Periszkóp oldalain. A folyóirat közölte Bartók Béla egy művének kottáját is. A Periszkóp némileg eklektikus programot valósított meg, kivált irodalmi közleményeivel. Képzőművészeti tevékenysége egységesebbnek tetszik, általában a konstruktivista irányzatot részesítette előnyben. Erre utalt az első szám szer kssztőségi bevezetője, illetve Szántó György A művészet rendeltetése című tanulmánya. Erre utaltak a Periszkópban szereplő művészek: Picasso, Léger, Klee, Brancusi, Archipenko, Larionov, Kandin- szkij, illetve a magyar művészek közül Tihanyi Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy- Nagy László és Uitz Béla reprodukciói. A csehszlovákiai művészetet Kudlák Lajos és a cseh Václav Beneš képviselte a többi között. Igényes folyóirat jelent meg Aradon, amely azonban — éppen feltűnő igényessége következtében — nem volt képes megoldani a megjelenés anyagi gondjait. A Periszkóp öt számot élt meg, 1926 elején meg kellett szűntetni a vállalkozást. Megszűnésének azonban nemcsak anyagi oka lehetett: az avantgard mozgalmak és irányzatok ekkor már válságba kerültek a magyar nyelvterületen (ekkortájt szűnt meg Kassák Lajos budapesti szürrealista folyóirata: a Dokumentum is!). Az avantgard hívei a hagyományosabb áramlatok körében kerestek új helyet maguknak; Kassák részben a Nyugat köréhez csatlakozott, Szántó György hamarosan az Erdélyi Helikon Írója lett. A románai magyar avantgard írók és művészek ezt követve a kolozsvári Korunknál találták meg otthonukat, amelynek különben Szántó György is rendszeres munkatársa volt. (Bukarest, Kriterion kiadó.) Pomogáts Béla
