Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában

sl Az 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény 29. cikkelyének 1. bekezdése így hangzik magyar fordításban: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve és egyedüli törvényhozó testülete a Szövetségi GyűlésAz említett cikkely

2. bekezdése pedig a következőket tartalmazza: „A Szövetségi Gyűlést két kamara alkotja: a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája. Mindkét kamara egyenjogú.“ — i. m., 1968. év)., 41. rész, 336. old.

6) Az 1968. évi 143. számú alkotmányt örvény 30. cikkelyének 1. és 2. bekezdése.

7) A legutóbbi általános választásokat a Szövetségi Gyűlés Elnökségének 1976. június 23< határozata, a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségének 1976. június 23-i határozata és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1976. június 23-i határozata alapján 1976. október 22-én és 23-án (pénteken és szombaton] tartották (közzétéve a törvénytár 1976. július 1-i 14. részében 72., 73. és 74. sorszámmal], — i. m., 1976. évf., 14. rész, 285.-286. old.

8) Hasonló elnevezésű elődje már létezett a történelem folyamán. Emlékezetünkben él még annak a Cseh Nemzeti Tanácsnak az emléke, amely 1945. április 29-én alakult meg. Ez az orgánum, mint a cseh nép forradalmi mozgalmának képviselője

1945. május 5-én kiáltvánnyal („Provolání České národní rady o pŕevzetí vládni a výkonné moci v českých zemích“) fordult a cseh néphez. Bejelentette, hogy átveszi a kormányzó és végrehajtó hatalmat „Csehország, Morvaország és Szilézia területén“.

A CSNT egyébként rövid életűnek bizo>nyult. A köztársasági elnök és a kormány visszatérte után feloszlott.

9) Mindkét határozat megtalálható a törvénytárban. Az 1968. évi 77. számú alkotmánytörvény 4. §-a alapján a Cseh Nemzeti Tanácsot a Nemzetgyűlés választja a csehországi kerületekben megválasztott nemzetgyűlési képviselők közül és a cseh nemzeti közélet olyan reprezentánsai közül („... z význačných predstaviteľov verej- neho života českého národa...“], akik nem képviselői a Nemzetgyűlésnek. — Zbierka zákonov, 1968. évf. 25. rész, 217. old.; 30. rész, 297, 298.—301. old.

10) Szlovákia Kommunista Pártja V. illegális Központi Bizottságának (amelynek tagjai voltak: Karol Smidke, Gustáv Husák, Ladislav Novomeský] kezdeményezésére 1943 augusztusában megindultak a tárgyalások a legszámottevőbb ellenállási csoportok képviselői között egy antifasiszta nemzeti front központi szervének megalakításáról. Az egyezség 1943 decemberének végén jött létre Pozsonyban, s mint „Karácsonyi Egyezmény“ vált ismertté. Ebben a résztvevő felek megállapodtak, hogy közös politikai vezetést hoznak létre, amelynek szerepét a Szlovák Nemzeti Tanács fogja betölteni. Négy pontban tartalmazza a Szlovák Nemzeti Tanács feladatait és célját, valamint külpolitikai célkitűzéseit.

Az illegális Szlovák Nemzeti Tanács 1943 decemberében alakult meg, s ettől az időponttól kedzve a Szlovák Nemzeti Front szervezeti alapját képezte.

A legális Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-én, a Felkelés idején, jött létre a besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. A Felkelés idején az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervévé vált Szlovákia akkori területén. Tevékenységét 1945 februárjában újította fel Kassán.

Az SZNT 1945. április 21-i 30. számú rendelete szerint Szlovákia területén a törvényhozó hatalmat a Szlovák Nemzeti Tanács gyakorolta a Csehszlovák Köztársaság elnökével és kormányával együtt.

Jogállását a Május 9-i Alkotmány (az 1948. évi 150. számú alkotmánytörvény] 06.—112. cikkelyei rendezték, majd az 1956. évi 33. számú alkotmánytörvény, valamint az 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény 102.—123. cikkelyei és az 1970. évi 125. számú alkotmánytörvény.

11 j A két nemzeti tanács tagjainak száma közti különbség a két tagköztársaság lakosságának eltérő létszámából ered. — Zbierka zákonov, 1968. évf., 25. rész, 218. old.; 41. rész, 395. old.