Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában

,2) A Cseh Nemzeti Tanács 200 képviselőjének nemzetiségi megoszlása az 1976. évi választások után:

cseh

196

98,0 %

szlovák

2

1,0 %

lengyel

1

0,5 %

német

1

0,5 %

13) Vő.: A nemzeti bizottságokról szóló törvény 1. §~a. — i. m., 1972. év)., 9. rész, 169. old.

141 Az 1944. december 4-én kelt alkotmány erejű köztársasági elnöki dekrétumot 1944 ben hirdették ki az O redni vestník československý (Csehszlovák Hivatalos Közlöny) c. hivatalos lapban 18. sorszámmal, majd az 1945. augusztus 3-i 43. számú belügyminiszteri hirdetménnyel publikálták a Törvények és Rendeletek Tárában.

Ezt a dekrétumot kiegészítették az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatalának 1945. április 10 i irányelvei, amelyekkel a nemzeti bizottságok szervezeti felépítését szabályozták.

15) A módosított jogszabály teljes szövegét az 1945. augusztus 24-i 45. számú belügyminiszteri hirdetmény tartalmazza.

A nemzeti bizottságok hatásköréről 1945. április 7-én fogadott el rendeletet a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, amelyet 26-os sorszámmal hirdettek ki az SZNT rendeleteinek tárában. Ennek 6. §-a a következőket tartalmazza: „A többségükben német vagy magyar lakosságú községek és járások igazgatására a Szlovák Nemzeti Tanács Belügyi Megbízotti Hivatala komisszárokat vagy közigazgatási bizottságokat nevez ki olyan hatáskörrel, amilyen e rendelet szerint a nemzeti bizotságokat, vagy a járási nemzeti bizottságokat illeti meg.“

E rendelet összefügg az SZNT Elnökségének 1945. április 13-i határozatával.

— Sbírka zákonü . .., 1945. évf., 22. rész, 71.—73. old.

16) A nemzeti bizottságok jogállását az Alkotmány 2., 3. és 86.—96. Cikkelye, valamint az 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény 2., 108., 136. és 149. cikkelye, továbbá az 1971. évi 43. számú alkotmánytörvény szabályozza.

A Szlovák Szocialista Köztársaság területén hatályos részletes szabályozást a nemzeti bizottságokról szóló törvény és az azt módosító és kiegészítő törvények egységes szerkezetbe foglalt szövege tartalmazza, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 1972. május 11-én 27. számmal hirdetett ki a törvénytárban. — Zbierka zákonov, 1972. évf., 9. rész, 169.—183. old.; továbbá az Alkotmány 88. cikkelyének 1. bekezdése (i. m., 1960. évf., 40. rész, 306. old.)

17) Szlovákiában a következő években tartottak általános választásokat: 1954, 1957, 1960, 1964, 1971 és 1976.

Az 1964. évi és az 1971. évi általános választások közti időszak szokatlanul hosz- szúra nyúlt. A Nemzetgyűlés Elnöksége 1968. január 9-én hozott határozatával 1968. május 19-re tűzte ki a legközelebbi általános választásokat. Ezt a határozatát azonban 1968. április 11-én hatályon kívül helyezte (közzétéve a törvénytárban 6/1968 Zb. és 52/1968 Zb. számmal). — i. m., 1968. évf., 2. rész, 9. old.; 17. rész, 129. old.

1S) A nemzeti bizottságokról szóló törvény mindenekelőtt a helyi (városi) nemzeti bizottságok feladatává teszi a közrend védelmét a községekben (városokban). A Polgári Törvénykönyv (az 1964. évi 40. számú törvény) szintén leszögezi (3. §), hogy az állami szerveknek, elsősorban a nemzeti bizottságoknak kell ügyelniük arra, hogy a polgári jogviszonyokban ne kerülhessen sor a jogok és a kötelességek veszélyeztetésére és megsértésére. A nemzeti bizottságoknak a szocialista rend biztosításával kapcsolatban leggyakrabban alkalmazott jogszabálya az 1961. évi 60. számú törvény. Ez határozza meg a nemzeti bizottságok feladatait az államigazgatás, a közrend és a polgári együttélés szabályainak betartása terén. — Vö.: A nemzeti bizottságok,