Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában

Az ötéves választási időszakban több helyt történt változás a képviselők, elsősorban a nemzeti bizottságok tagjainak összetételében. Az 1976. évihez képest 1979. december 31-é\i összesen 1844 fővel, azaz 2,7 százalékkal csökkent a nemzeti bizottságok képviselőinek a száma Szlovákiában. Különösen a helyi és a városi nemzeti bizottságok képviselőinek a számában állt be némi apadás, mindenekelőtt a községek egyesítése és közös nemzeti bizottságok alakítása következtében. Magyar szempontból kisebb méretű csökkenés észlelhető a közép-szlovákiai kerületben és Szlovákia fővárosában. Az 1976. évi 7945 magyar nemzetiségű képviselői létszám az 1979-es esztendő végén 7723 főre apadt, tehát összesen 2,8 százalékkal lett kevesebb. Ennek ellenére a különböző típusú és szintű szlovákiai nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű képviselőinek számaránya globálisan a választási időszak utolsó esztendejében is 12,7 százalék maradt, az ukránoké pedig 3,1 százalék. Az időközi pótválasztások tehát nem módosították a nemzetiségek képviseletének az arányát. A választókerületekben a pótválasztások során általában minden megüresedett képviselői helyre az előbbiével azonos nemzetiségű személy került. így lényegében sikerült betartani azt a nemzetiségi alaptörvényben deklarált alapelvet, amelynek értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban vannak képviselve a képviseleti testületekben és egyéb választott szervekben.

1j A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi állammá történt átszervezéséhez az 1968. október 27-/ 143. számú alkot mányi örvény adta a jogi alapot. A föderáció előkészítése az 1968. évi 77. számú alkotmánytörvény alapján történt. — Vö.: Zbierka zákonov Československej socialistickej republiky, 1968. évf., 41. rész, 381.—401. old.; 25. rész, 217.—218. old.

l) L.: Az Alkotmány (az 1960. július 11-i 100. számú alkotmánytörvény) 3. cikkelye és a választási törvények (az 1971. évi 44., 53., 54., 55. és 56. számú törvény 2. §-a). —

i. m., 1960. évf., 40. rész, 295. old.; 1971 évf., 14. rész, 247. old.; 16. rész, 286. és 293. old.; 17. rész, 302. és 309. old.

3) Az 1968. évi 144. számú alkotmányt örvény 2. cikkelye így hangzik szlovák nyelven: „Národnosti sú primerane na svoju početnosť zastúpené v zastupiteľských zboroch a v iných volebných orgánoch.“ Magyar fordításban: A nemzetiségek létszámuknak megfelelően vannak képviselve a képviseleti testületekben és egyéb választott szervekben. A „primerane na svoju početnosť” (a cseh nyelvű szövegben „primérené ke své početností"] más szavakkal azt jelenti, hogy létszámukhoz mérten, nagyságukhoz képest, számuknak megfelelő arányban. Az alkotmánytörvény hatályának első évtizede során általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy a „megfelelő" képviseletnek is összhangban kell állnia az egyes nemzetiségek arányszámával. Legalábbis azt el kell érnie.

l) Minden választókerület pontosan meghatározott területi egység. Valamennyiben hozzávetőlegesen azonos számú lakos él. Minden választókerület egy-egy képviselőt választ, a Nemzeti Front jelöltjét (a Szövetségi Gyűlés 1971. július 6-i 44. számú törvényének 3., 10., 11. és 24. §-a). Hasonló rendelkezést tartalmaz a Cseh Nemzeti Tanács 1971. évi 53. számú törvényének 3., 10., 11. és 23. és az 1971. évi 54. számú törvényének 3., 10., 11. és 24. §-a, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács 1971. évi 55. számú törvényének 3., 10., 11. és 23. §-a, és az 1971. évi 56. számú törvényének 3., 10., 11. és 24. §-a (választási törvények). — i. m., 1971. évf., 14. rész, 247. és 249. old.; 16. rész, 286., 288. és 293. old.; 17. rész, 302., 304. és 309. old.