Irodalmi Szemle, 1981

1981/10 - KRITIKA - Mészáros László: A történelem vonzásában

4. Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején (Komárom 1919—1938)

5. Popély Gyula: Bartók Béla hatása a két háború közötti kisebbségi kulturális életünkre (Részletek egy készülő tanulmányból)

6. Dodekné Chovan Ilona: A koloni lyukas hímzés

7. B. Kovács István: Adalék a gömöri magyarság mesekincsének ismeretéhez

8. Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában.

7. Míg tematikailag a múltbafordulás jellemzi a kötetet, információs szempontból a puszta adatközlés, az illusztráció az uralkodó jellegű, a tetemes részt kitevő okfejtés és magyarázat mellett, a következtetések, a tágabb összefüggések felvázolása és felvillantása rovására. Az egyes tanulmányok és az egész kötet ilyen értelemben vett jellegét egyszerű statisztikai táblázatban foglalhatjuk össze. Százalékaink természetesen nem abszolút pontosak, hiszen fél-negyed oldalnál kisebb egységekkel nem számolhattunk, de mindez nem változtat az általánosan feltáruló tendencián.

Az egyes tanulmányok információs jellege százalékokban:

Sorszám

Okfejtés,

magyarázat

Adatközlés,

illusztráció

Következtetés,

összefüggés

1

69

28

3

2

11,5

87

1,5

3

52,5

42

5,5

4

69,5

23

7,5

5

72

14

14

6

17

82

1

7

20,5

76

3,5

8

a kötet

46,5

39,5

14

egésze

40

54,5

5,5

Mivel a tanulmányok túlnyomó része sajátos, illetve részletproblémára összpontosít, a következtetések és összefüggések arányának természetesen nem kellene túlságosan magasnak lennie, bár a túlságosan alacsony részarány már problematikus. Viszont az adatközlő, Illusztratív jelleg uralkodó volta már nehezen elfogadható egy hasonló jellegű publikációban. Blaskovics tanulmányának értékét például semmivel sem csökkentette volna, ha egyensúlyba kerül a magyarázó és az adatközlő rész. Dodekné és B. Kovács dolgozataiban pedig valóban csak illusztrációkról van sző. Ez aztán az egész kötetre vonatkoztatva az illusztratív jelleg megdöbbentő (54,5) százalékát jelenti. Lehet, hogy egy speciális szakkönyvben ez elfogadható részarány, de — véleményem szerint — egy széleskörű érdeklődésre igényt tartó kiadványban már egyáltalán nem.

8. A következtetések, a tágabb összefüggések felvillanásai többféleképpen hiányoznak az egyes tanulmányokban. Vadkerty például dolgozatának utolsó bekezdését következtetésként prezentálja — „Az elemzett példák alapján arra a következtetésre jutunk..

—, de lényegében csak összegezésről van szó. A tulajdonképpeni következtetéseknek az imigyen szóló utolsó mondat után kellene következniük: „Nem hallgathatjuk el, hogy ez a fejlődés térben nem terjedt túl a mai Délnyugat-Szlovákia területén”. Dodekné tanulmánya viszont még a szakterület összefüggéseit sem mutatja fel kellő mértékben a területi koncentráltság, illetve zártság mellett. Mácza egyébként jó és inspiráló tanulmánya ugyancsak nélkülözi az elemzett téma külső összefüggéseinek jelentősebb felvázolását (Komárom és Dél-Szlovákia). És bizony következtetések vonhatók le az ilyen