Irodalmi Szemle, 1981
1981/10 - ÉLŐ MÚLT - Jaroslava Pašiaková: Adalékok az Egység című magyar kommunista emigráns folyóirat történetéhez
Mi a Proletkult? Harci szervezet és építömunka-szervezet. Harci szervezet, amennyiben a tudománytól a művészetig minden kultúrmegnyilatkozást, minden eszközt a politikai agitáció és oktatómunka szolgálatába állít. Szóval a kultúra eszközeivel harcol az osztályharcban ... A Proletkult elsősorban az alkotó-munkásokra támaszkodik. Es az alkotó- rnunkásoknak meg kell érteniök azt, aminek a megértése nálunk az emigráció steril levegőjében, — egypár kivételtől eltekintve — különösen nehezen megy: hogy minden komoly kommunista elsősorban kommunista és csak azután tudós, művész és egyéb mesterségbeli. Hogy az összes természetadta és megszerzett képességeik ma nem jelenthetnek mást, mint meghatványozott erejű szerszámokat az osztályharchoz.” 10. Egység 1923. jebr. 10., 3.; Szempontok egy nemzetközi proletár kultúrszervezet megteremtéséhez. (Proletkult. Internacionálé.] „1. A proletariátus közvetlen jeladata: önmagát uralkodóosztállyá emelni. A polgári állam meghódítása és összetörése után saját osztály államát jelállítania, a kapitalista termelési rendet pedig, a kisajátítók kisajátításával megszüntetni. Feladata: a proletárdiktatúra megteremtésével és helyes irányításával, a kommunista társadalomba való átmenet útját biztosítani. A proletariátus társadalom-alkotó szerepe azonban nem merül ki csupán egy új gazdasági rend megteremtésében. Ezen az új gazdasági alapon ugyanakkor egy új kultúrát is teremt. Ezt az új kultúrát, mint minden eddigit, végső soron a gazdasági alap szerkezete jogja meghatározni. Ahogy a feudalizmus gazdasági rendje jelett egy jeuda- lista osztálykultúra született, ahogy a kapitalista árutermelő módnak csak egy polgári osztálykultúra jelelt meg: ugyanúgy az uralkodó-osztálylyá emelt proletariátus kulturája a proletárdiktatúrában: osztálykultúra, proletárkultúra. Ez csak a kommunista társadalomba való átmenet arányában veszíti el osztályjellegét és alakul át egy valóban osztálymentes kollektív kultúrává. 2. A proletariátus kultúrája tehát osztálykultúra. Ez az osztály kultúr a, — a tudományos kommunista mozgalom tanításai és a szovjetoroszországi tapasztalatok szerint — nem mint önmagában kész termék hull a proletariátus ölébe, hanem egy hosszú történelmi jolyamat eredményeként jejlődik. Ugyanezen tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy ennek az osztálykultúrának a kialakulási kezdete nem a proletárdiktatúra megteremtésétől számítódik, hanem visszanyúlik a proletariátus és a kapitalizmus múltjába...” 11. Egység 1923. jebr. 10., 15. Kállai Ernő, Kemény Aljréd, Moholy-Nagy László, Pért László: Nyilatkozat: „Tudatában vagyunk annak, hogy ma már jolyamatban van a konstruktivizmus fokozott elpolgáriasodása. Ennek egyik jelensége, a holland Stylcsoport konstruktív (elgépiese- dettj esztéticizmusa, valamint az a műszaki (technikai) naturalizmus is, ahová az orosz konstruktivisták (az Obmohu-csoport) műszaki szerkezeteket ábrázoló konstrukciókkal eljutottak. Minden művészet, amely önmagát a mindenkori társadalmi formák felett, esztétikus, vagy kozmikus távlatokban látja lebegni: polgári színvonalon áll, mégha követői konstruktivistáknak is vallják magukat. Ugyanez vonatkozik a mai naturalizmus minden alakjára, akár a gép, akár a természet natúrája művészetének tárgya. Ezért mi különbséget teszünk a polgári konstruktivisták esztéticizmusa és aközött a konstruktív művészet között, amely a mi kommunista ideológiánkból folyik. Ez forma — anyag — és szerkezeti elemzéseiben azt a jövő kollektív építészetet készíti elő, amely a kommunista társadalom központi művészeti formája lesz. Mint ilyen nem érzi magát abszolútnak és nem dogmatikus, amennyiben világosan látja azt a részszerepet, amit a társadalmi átalakulás mai egységes folyamatában betölt... A kommunista társadalom megvalósításáért a művészeknek a proletariátussal együtt kell harcolniuk s ezért egyéni érdekünket a proletáriátus érdekeinek alá akarjuk rendelni. Ezt csak a kommunista párton belül, a proletáriátussal való együttmunkálko- dással véljük elérhetőnek. Ezért tartjuk fontosnak egy Proletkult szervezet megalakítását, mint olyan szervet, amely ezt az egységes munkát lehetővé teszi és ezért csatlakozunk az Egységhez, mint amelyik ebben az irányban a munkát megindította.’’ 12. Proletkult, Praha 1922, 1. köt., 90. Varga Erzsébet fordítása
