Irodalmi Szemle, 1980

1980/4 - Bodnár Gyula, Grendel Lajos, Lacza Tihamér, Mészáros László, Turczel Lajos, Wlachovský, Karol, Zalabai Zsigmond: Költészetünk a hetvenes évek második felében (ankét)

KÖLTÉSZETÜNK A HETVENES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN

1975 és 1979 között, tehát az utóbbi öt esztendőben nem kevesebb mint harminchat verses könyv jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában csehszlovákiai magyar költőktől. Ebben a számban benne vannak a gyermekverskötetek, válogatások és a többszerzős gyűjtemények Is. Az emlékezet fölfrissítése végett tanácsos, ha rögtön egy listával is szolgálunk. Tehát:

2975-ben: Gál Sándor: Csikótánc (gyermekversek), Gyüre Lajos: Üvegharang, Kulcsár Ferenc: Édennek neveztem, Szabó Béla: Kenyér meg tej [válogatás), Szitási Ferenc: Hullámverésben, Tóth László: Ithakából Ithakába, Zirig Árpád: Sasok és vonatok; 1976- ban: Dénes György: Szemben a mindenséggel, Gál Sándor: Tisztább havakra, Gömöri Kovács István: Hívogató (gyermekversek), L. Gály Olga: Tiszta vászon, Mikola Anikó: Fák és hajók a szélben, Tóth Elemér: Csillagménes (gyermekversek), Török Elemér: Delelő, Varga Erzsébet: Zöld vizek, piros kavicsok, Varga Imre: Crusoe-szaltók; 1977- ben: Gyurcsó István: Csigaháton (gyermekversek), Simkó Tibor: Tikirikitakarak (gyermekversek), Tóth László: Átkelés, Varga Imre: A medve alászáll, Zs. Nagy Lajos: Isapur dalai; 1978-ban: Balla Kálmán: Betűvetés, Cselényi László: Krétakor (válogatott és új versek), Csontos Vilmos: Dalol a föld (válogatás), Forbáth Imre: A csodaváró (válogatás), Gál Sándor: Folyó, Ozsvald Árpád: Vadvizek, Tapsiráré-tapsórum (gyermekversek), Varga Imre: SárkányöVó Jankó (verses népmeseféldolgozás); 1979-ben: Dénes György: Fenyéren boróka, Jelenlét (válogatás), Kulcsár Ferenc: Krónikatöredék, Labdarózsa, nyári hó (gyermekversek), Mikola Anikó: Madárnak lenni, Tőzsér Árpád: Genezis (válogatás), Veres János: Mikrovilág.

Nemrégiben tíz irodalomkritikusunkhoz és -történészünkhöz — név szerint Bodnár Gyulához, Csanda Sándorhoz, Grendel Lajoshoz, Koncsol Lászlóhoz, Lacza Tihamérhez, Mészáros Lászlóhoz, Rákos Péterhez, Szeberényi Zoltánhoz, Turczel Lajoshoz és Zalabai Zsigmondhoz — fordultunk kérdéseinkkel, hogy a hetvenes évek második félének lírai terméséről faggassuk őket. Kérdéseink — amelyeket megküldtünk a szlovák Karol Wlachovskýnak is — a következők voltak:

1. A hetvenes évek második felének melyik lírakötetét tartja kiemelkedőnek a csehszlovákiai magyar irodalomban?

2. Az utóbbi időben bíráló megjegyzések érték költészetünk „arctalanságát”, hiányolván belőle a világos megkülönböztető jegyeket. Vannak-e a csehszlovákiai magyar lírának sajátos vonulatai, költő-személyiségei?

3. A jövőben milyen líraeszmény megvalósulását látná szívesen a (csehszlovákiai) magyar irodalomban?

A beérkezett válaszokat az alábbiakban közöljük.

A szerk.