Irodalmi Szemle, 1980

1980/9 - Csontos Vilmos: Kegyetlen évek, Van egy malom, Forgácsok (versek)

CSONTOS VILMOS Kegyetlen évek Kegyetlen évek — hetvenen Túl, görcsöt köttök kedvemen. Mintha a szívem is fázna, S rám örök tél zúzmarázna, Fehér fejjel olyan lettem, Ki már tavaszt várni sem mer. Kegyetlen évek, adjatok Még ráadást, néhány napot, Olyan derűt a vén földre, Amitől megújul zöldje ... S küldjetek hozzám a szemek Tükrében is új meleget: S én majd akkor megérzem, Az Idő csak játszik velem, Játszik, mert olyan a kedve: Akit szeret, hogy pörgesse, S úgy pörgesse, táncoltassa: Ne lássék az idő rajta! Számunkat a Kubai Művészeti Plakát című pozsonyi kiállítás anyagával illusztráltuk. Antonio Fernandez Reboiro: Gépzongora Van egy malom Van egy malom, olyan malom, őröl, ha nem is akarom. — Porrá őröl — nincs irgalom. Ez a malom hangot sem ad. Sohasem üres a garat, S őrlendője fel nem akad. Olyan a molnár is benne; Egész1 meg van fehéredve, — S garaton már dalos kedve ...

Next

/
Thumbnails
Contents