Irodalmi Szemle, 1980
1980/7 - FIGYELŐ - Vajda Géza: Nemcsik Pál: Zenei köztudat és nemzetiségi politika
köztudat fejlődésének felvázolása megkövetelte a míizenéhez csoportosítható, de népdalszerűen élő emlékek kutatását is. Gyűjtőterületét nem a nyelvhatár szabja meg, hanem inkább a rimái ipartelepítés által kiváltott bevándorlás. A többségükben ötven éven felüli adatközlők között vannak szlovákiai és magyarországi szlovákok, magyarok egyaránt. Nemesik behatóan elemzi a 85 közzétett dallampéldát, rámutatva a jellemző típusok és folyamatok kialakulására: dallamátvétel, dallamcsonkítás, szövegtorzítás stb. A dallamtárban közzétett dalokat kiegészítette a legszükségesebb adatokkal. A közlő neve, a feljegyzés napja; a tempójelzés mellől nem hiányzik az eredeti záróhang megadása sem, s külön utal az egyes dallamok variációira. Valamennyi szlovák dalszöveg alatt szerepel annak magyar fordítása. A parasztok, munkások kölcsönhatása után a közös hadseregben énekelt magyar és szlovák katonadalokkal, valamint a szlovák vándoriparosok dalaival foglalkozik. s népszokásokat is felvázol. Elemzi a kivándorlók zenei életét, s a pánszláv mozgalom kapcsán foglalkozik a nemzetiségi viszonyok alakulásával 1861-től a huszadik század elejéig. A válságos irredenta korszak zenei anyagán keresztül jut el az együttműködés szép példáira utaló munkásmozgalmi zenei emlékekhez. A tanulmány értékét nem csorbítja a szlovák helyesírás szabályainak gyakori megszegése, sem az előforduló elírások (Velky Blh, Gemerskí Sád, Safarikovó, Rimanská Seč, Gemerská Teplice stb.). Egy-két esetben pontatlan a szlovák szöveg magyar fordítása (pl. Nevydávaj sa ty, dievča ešte: Ne menj férjhez, te még kislány vagy — helyesen: Ne menj férjhez még, te kislány). Helyesebb lett volna a szlovák személynevek írásánál egységes szempontot kialakítani, nem pedig a korabeli forrásokban előforduló alakjukat használni. így az alábbi nevek vegyes he- lyesírású alakja sem fordulhatott volna elő: Ján Kollár, Hurbán József, Ján Botto, Chalúpka Sámuel, Ľudovít Štúr, Šafarik Pál. Nemesik Pál munkája, melyet bőséges jegyzetanyag, betűrendes dalmutató, képek, térkép, a dalközlők adatai s a dallamtár gazdagítja, nagyban elősegíti népeink alaposabb megismerését, s egyben a magyarországi nemzetiségek zenéjének fel- térképezését is. A tanulmány, melynek alapvető következtetései érvényesek a szlovák—magyar nyelvhatár más szakaszaira is, joggal tarthat igényt hazai olvasóink érdeklődésére. (Zeneműkiadó, 1979] Vajda Géza Nagy János: Fekvő nő, 1979, égetett agyag, 25 cm
