Irodalmi Szemle, 1980

1980/7 - Lovicsek Béla: Kék szilvafák I. (dráma)

GABI: Bizony, bizony, az én anyukám egyetlen nagy szívből áll, a kisujja vége is sze- retetet sugároz. Nem is értem, honnan, miből van az ereje mindahhoz, amit értünk tesz. Nem is tudom, honnan vesszük a bátorságot, hogy visszaélünk a jóságával és eltékozoljuk a szeretetét, ahányan csak vagyunk ebben a lakásban... ANNI: És apukád? Minden további nélkül bejegyezett? GABI: Mi mást tehetett?... Megiszol egy pohárka konyakot? ANNI: Biológiát jöttem tanulni, nem inni. GABI: A kettő nem zárja ki egymást. Nem szeretem, ha valaki finnyáskodik. (teletölt két poharat) Be vele, szia! ANNI: Hát sz isteni! Szétszaladt bennem, mint a láng. GABI: Márkás ital, ha nem tudnád: Martell! ANNI: Honnan van? GABI: Tele vannak vele az üzletek. ANNI: Fityiszt, ez a Tuzexból van. GABI: Tévedni tetszik, Annika kisasszony, pardon: asszonyom! Apa hozta külföldről. ANNI: Igen? Nyugatról? Mit keresett ott? GABI: Hogyhogy mit keresett ott? Az a foglalkozása. Járja a világot, üzleteket köt, miegymás... ANNI: A tengeren túl is járt már? GABI: Hogy járt-e? ... Melboumeben például, meg Torontóban, Chicagóban ... ANNI: Irigylem. GABI: Hát lehet is ... ANNI: Te meg még le sem érettségiztél. Szégyellhatnéd magad! GABI: Köszönöm szépen! ... 0, hiába nézel olyan sóváran az üvegre, nem kapsz töb­bet. (gyorsan elteszi az üveget) Különben ts csak hallgass! Engem olyan nősze­mély ne pirongasson, aki néhány hónappal az érettségi előtt kilép az iskolapadból és összeházasodik az első taknyossal, akibe éppen beleütközik az utcán. Szégyeld magad! ANNI: Megvolt rá az okom. GABI: Hát persze, hogyne ... megvolt az okod ... ANNI: Ha sértegetsz, azonnal elmegyek. GABI: Kérsz még egy kortyocskát? ANNI: Köszönöm! Tanulni jöttem, ha nem tudnád. Légy szíves, mutasd meg, merre van a szobád! GABI: Arra... Menj csak, én is jövök... (Anni eltűnik, éppen az üveget venné elő, amikor Tücsök robban be a szobába) Szia, Tücsök! TÜCSÖK (a tizenévesek szelességével, bájával): Szia, kandúr! (Gabi szobája jelé mu­tat) Bent van? GABI: Kicsoda? TÜCSÖK: Hát az új szerzeményed. Csinoska? GABI: Honnan veszed? TÜCSÖK: A sarki presszó ablakán át láttalak ... véletlenül... Baj? GABI (csak nézi, nézi a lányt, aztán jelnevet): Tücsök, Tücsök!... Ahogy így elnéz­lek ... isten az atyám... hát te egy kész nő vagy ... Hogy én ezt eddig nem vettem észre... Mire használtam a szemem... Én bolond! Lótok, futok, amikor itt hely­ben ... TÜCSÖK (kissé ijedten): Most viccelsz vagy komolyan beszélsz? GABI: Enni való vagy, kicsi Tücsök ... Azt szeretném tanácsolni neked ... (hozzámegy, megfogja a fejét, hosszan a szemébe néz) szóval azt tanácsolom, hogy aki érett­ségi után Leningrádba megy az egyetemre, az üres szívvel menjsn oda, különben pokol lesz az élete, s aligha bírja ki ott az öt hosszú évet. Oké? TÜCSÖK: Koszi a tanácsot, kandúr bácsi, tudok magamra vigyázni... (kirohan) GABI: A csudába is, mindig megzavar valaki... (a szekrénykéhez lép, venné elő az üveget, amikor belép Anni) Mi lesz a tanulással? ANNI: Én is azt akarom kérdezni. GABI: Te csak tanulj, ne kérdezgess! JOLÁN (két nagy szatyorral a kezében bejön, kissé meglepődik): Hát te...!?

Next

/
Thumbnails
Contents