Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - NAPLÓ - Szuchy M. Emil: Száz éve született Komáromi Kacz Endre
sa^ipiL,® Száz éve született Komáromi Kacz Endre Komáromot és Jókait nem az köti össze, hogy a világhírű regényíró bölcsője itt ringott, hanem az, hogy gyermekéveit, iskoláit, életbelépését ez a Duna-parti város egyengette. Itt született, itt tanult meg családot, kötzösséget, nemzetet szeretni. Komárom a múlt század utolsó negyedében is olyan volt még, mint Jókai gyermekkorában és Ifjúsága éveiben. Ez a becsületes város reális, okos magatartásával, komoly életfelfogásával kedvező feltételeket biztosított nemcsak nagy írójának, hanem számos művésznek is, akik innen indulva jutottak el a hírnévig. Komáromi Kacz Endre is itt élte át ezt a váltakozó, sokrétűen gazdag korszakot. A Kapitány utcában lakott, és a Kisgimná- ziumban tanult. A századforduló éveiben fejlődését Budapesten Balló Ede irányította, majd a Benczúr-mesteriskola szorgalmas látogatója lett. Münchenben, Hollósy Simon professzornál készített rajzaitól, festményeitől, analitikus vázlataitól kezdve az 1969-ben festett utolsó alkotásokig mindenütt megtaláljuk egyéni vonásait, amelyek végigkövetik a magyar és az európai festészet fejlődését; az akadémiz- must, a plein air és a dekoratív szecesszió művészetét, az impresszionizmust, majd a késői szecesszió korszakát, s végül egyéni expresszionizmusát. Kialakult stílusa tartalmasan fejlődött. Nem a pillanatnyi divatnak hódolt, hanem higgadt megfiKomáromi Kacz Endre és felesége, Kiss Sarolta festőművésznő gyeléseivel, egyre konkrétabbá váló szemlélődő stílusában próbálta egyéni szempontjait érvényesíteni. A színt, a fényt mindig újra és újra elemezte, és különböző viszonylatokban rendezte el azokon a szigorúan következetes kompozíciókon, amelyeken a fény fogja össze a formát, a színek a mélyből izzanak elő olykor hűvösen, leginkább mélykéken, máskor vörösekben váltakozó harmóniákból. Az izmusok forradalma benne is megszokássá alakult. A komáromi festészet is rendre állt át a „modernségre”. Mégpedig nemcsak azok művészete folytán, akik egyéni tudással* sajátos meggyőződéssel voltak az új festészet úttörői, hanem azoknak az alkalmazkodása révén is, akik nem sokat gondolkoztak azon, vajon „uralkodó hatásról”,
