Irodalmi Szemle, 1980

1980/6 - KRITIKA - Dénes Imre: Egy másodlagos költői alkotás elemzése

ismnTFnus.zSv,

Dénes Imre

EGY MÁSODLAGOS KÖLTŐI ALKOTÁS ELEMZÉSE

Az utóbbi években — ellentétben a hagyományos szerző-, Illetve műközpontú irodalom- tudománnyal és szövegelemzéssel — egyre inkább tért hódít az irodalmi szövegeknek a befogadás (recepció) szemszögéből való megközelítése. Az ezirányú törekvések elsősorban a kommunikációelmélet ás az információelmélet alkalmazásának köszönhetők is

— többnyire — szorosan kapcsolódnak a szemiotikái kutatásokhoz, vagyis a művészetet nyelvként, jelrendszerként értelmezik. A kommunikációs folyamat vizsgálatában lényeges információt nyújhat a szerzői, de az olvasói kód elemzése is. Egyetértünk Lotman megfogalmazásával: „A nyelv és a közlemény információértéke ugyanabban a szövegben az olvasó kódjától, igényeitől és elvárásaitól függően változik.”1 Az olvasó saját befogadói kódját alkalmazva bontja szét jelekre (dekódolja) az irodalmi szöveget: az irodalmi szöveg társadalmi — befogadói — körforgása létrehívja az olvasói szövegvariánsokat. Az olvasói szövegvariánsok vizsgálata különösen számottevő szerepet játszhat a másodlagos irodalmi szövegek esetében. Ilyen típusú szövegként tarthatjuk nyilván a centót, jelen vizsgálódásunk tárgyát is.

A Nyitrai Pedagógiai Főiskola Kommunikációs Kabinetjének kutatási programját is a bevezetőnkben körülírt beállítottság jellemzi. Pontosabban: az irodalmi kommunikációs folyamat kutatásában két alapvető kérdéskörre, az irodalmi kommunikáció, ill. az irodalmi metakommunikáció kérdéseire (a másodlagos irodalmi kommunikáció problémakörére) s ezen belül az irodalmi szövegek kapcsolódásának (az irodalmi hagyomány, az irodalom fejlődési vonalai stb.) vizsgálatára és az irodalmi nevelés kérdéseire összpontosítjuk figyelmünket.2

Az irodalmi metakommunikáció kérdéskörét és a metaszövegek (másodlagos szövegek) tipológiáját. A. Popovič dolgozta ki részletesebben, érintve az irodalom fejlődésének és az irodalmi szövegek kapcsolódásának a törvényszerűségeit is.3 . Az irodalmi nevelés kérdéskörében dolgozzuk fel az olvasói befogadás problémáit, az irodalomtudomány, az irodalomkritika és az irodalomkutatás kérdéseit.4 (A recepció vizsgálata, természetesen, szerves része az elsődleges és a másodlagos kommunikációs folyamatok vizsgálatának is.)

A cento jellemzésében az irodalmi szövegek kapcsolódási törvényszerűségeire, az irodalmi metakommunikáció elméletére, F. Miko kifejezésrendszerére5 és saját olvasói

1 Lotman, Ju. M.: Szőveg-modell-tipus. Budapest, 1973. 33. 1.

2 ej.: Az utóbbi években megjelent nyitrai tanulmánykötetek pl.: Popovič, A. (szerk.): Literárna komunikácia. Martin 1973. Popovič, A. szerk.): Pojmoslovie literárnej komunikácie. Nitra 1976/a.

3 Popovič, A.: Aspects oj Metatext. Canadian Review oj Comparative Literature. Fall — Autumne. Toronto 1976/b. 225—235. I.

4 cf.: Popovič, A. I szerk): Literárna vzdelanie. Martin 1976/c.

5 Miko, F.: A kijejezésrendszer értelmező szótára. Irodalmi Szemle XV. évj. 1972. 6. sz. 501—510. I. Miko, F.: Od epiky k lyrike. Bratislava 1973. 261—269. I.