Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - Szakolczay Lajos: Kapcsolattöirténet és magatartás
szocialista mozgalmakat, kerékkötője volt a haladásnak. És hogy ne csak a keserűségekre figyelmeztessünk: Csehov — fogadásból! — jókaibbá írta Jókait, s a kiváló nyelvész, Budenz József és több szlavista társa által alapított budapesti Russzki) Kru- zsok (Orosz Kör) is kapcsolatfelvevő és megőrző momentumot látott a tudóskodás melletti nevetésben és jókedvben. Huszonötévben egyszer megjelenő újságjuk, az Ugor Közlöny méltó tárháza az orosz közeledést előkészítő tudósok nyelvi és „történetfilozó- fiai” kicsapongásainak. Láthattuk: a Váradi-Sternberg nyomozta irodalmár-kapcsolatok mögött mindig egy gazdagabb világ, a megismerés szándékát nemegyszer politikai súlyúvá, erkölcsi Irányultságúvá tevő vizsgálódás rejlik. Ez a hangulati töltődés ruházza föl az egyént, hogy igazságait a köz, a társadalom nevében is megfogalmazhassa. A több kultúra találkozási pontján álló tanulmányíró gyakran érintett ezekből a különböző irányból jövő, de köze- lesen egyet mondó szabadság-eszméktől. Történész szemlélete tenné — legalábbis adatgazdag tanulmányainak forradalmár hevülete erre enged következtetni —, hogy szabadságért harcoló talpas kurucait az 1848-as szabadságharc honvédéinek ruhájába öltözteti? S hogy Rákóczi bujdosóinak jogaival harcol azért az eszméért, amely nem lehetett idegen az elbukás ellenére is Petőfi igazát visszhangzó más nemzetiségű forradalmároktól sem? Mindenesetre, Váradi-Sternberg János egyre táguló köreinek legnemesebblke — a mindent megmagyarázó nagy Egész — még megválaszolásra vár. Erre tegyünk most, ha vázlatosan is, szerény kísérletet. A TÁRSADALOM MAGARAISMERÉSE: SZABADSÁGMOZGALMAK ÉS FORRADALMI KAPCSOLATOK Ezt a hatalmas kapcsolattörténeti búvárkodást csak úgy lehet megérteni, ha a művelődéstörténész előbb már hangoztatott kuruc kor utáni érdeklődésére mindennél jobban figyelünk. A későbbi időszakokra vonatkozó összes kutatásnak ebben van a nyitja. Vá- radi Sternberg szemérmesen, még nyomokban is alig fölfedezhetően titkolja most már életműnyi tanulmányainak alapozását. Történészi és társadalompolitikai ismereteivel nem hivalkodik. Adat mögé búvásában, de főképp tanulmányainak irányultságában azonban jelen van a rejtőzödve is nyitott, visszafogottságában is árulkodó világkép. Akár azt is mondhatnám, filozófiai alapvetésű minden munkája. Evvel a marxizmust korántsem csupán hivatkozási alapnak tekintő módszerrel, a klasszikusok elemzéseit szövegösszefüggések és egyéb történelmi [kapcsolattörténeti, irodalomtörténeti, gazdaságtörténeti, társadalomfilozófiai) „megfelelések” feltárására használva vallatja meg a kort, amely elsősorban mindig történelmi, társadalmi képződmény, csak azután irodalmi és művelődéstörténeti összefüggések lelőhelye. így azokban a tanulmányokban is, ahol nem kimondottan társadalmi, forradalmi, munkásmozgalmi kapcsolatokról van szó, a kor szintjére vonatkoztatott társadalomismereteknek gazdag a tárháza. S ahol meg a kutatás tárgya szinte megegyezik a mindenütt megtalálható alapvetéssel, az életmű vázaként szolgáló magatartását, a szabadságmozgalmak és forradalmi kapcsolatok jellemképpé összegződő búvárlását kapjuk. Filológiai adathalmazok, egyezzé- sek láttán talán közbe is vethető: reprezentálhat-e egyáltalán magatartás-modellt ez a korokat és sajtótermékeket szívós munkával fölfedő, bennük a saját történészi etho- szát is kinyilvánítani szándékozó szorgosság? Igenlő válaszunkra három irányból keressük a feleletet. Váradi-Sternberg „háromlépcsős” építése, híven követvén kutatásainak tárgyául szolgáló három-négy évszázad eseményeinek lüktetéseit, komplex valóság. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának — ne kisebbítsen a megnevezés! — helyi Illetékességű dolgait a nemzetközi méretekben is számottevő 1848-as szabadságharc eseménysorozata követi. S majd csak az internacionálék fölfejlődésével, erősödésével alakulhat ki a „kísértet járja be Európát” Kommunista Kiáltvány-nyal harcoló helyzete. S innen már törvényszerű az út a századvégi munkásmozgalmakig; s onnan még tovább: a Nagy Forradalomig és Lenin szerepéig. Korábban mondottuk volt: a kuruckor kutatójának Rákóczi fényes név. A vele és szabadságmozgalmával kapcsolatos minden esemény a történész számára elhatározó erejű: A Rákóczi-szabadságharc eseményei az egykorú orosz hírlap hasábjain című
