Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról
gel hasábjain számos elbeszélése, tárcája, krokija jelent meg. Jelentősebb alkotása a Tisztelettel értesítjük című háromfelvo- násos színmű, amelyben szociális kérdésekkel foglalkozik. A dráma sikeres ősbemutatója 1936 őszén Érsekújvárott volt, majd Földes Dezső társulata számos városban bemutatta. A műnek jelentős közönségsikere volt, s a szlovákiai és magyarországi sajtó is elismeréssel írt róla, ■de könyvben való megjelenése alkalmából Fábry Zoltán szigorúan bírálta: „A darab semmi vagy legalábbis sablon, egy a száz közül, melyet még a „szociális íz” sem menthet meg az elmúlástól. A színmű a főnök szeszélyeitől függő hivatalnok-rabszolga sorsát példázza. A lázadást és az elkushadást. Vannak alakjai, melyek pillanatra és külön-külön élők, de a dráma, mely egységbe vonná őket, nincs sehol.” Másik drámája, a Házasság titokban című vígjáték, a kispolgári élet, a kispolgári magatartás szatírája. Zenés vígjátékká átalakítva 1938-ban a Szlovák Nemzeti Színházban került bemutatásra Ked rozkvitne máj címmel, Braxatoris József fordításában. Bihari a színpadi műveken kívül számos hangjátékot is írt, amelyek a második világháború előtt a pozsonyi és kassai rádióban hangzottak el (részben szlovákul is). Tragédia a szerkesztőségben, Szerelem a gyorsvonaton, Megcsal a feleségem és más hangjátékai kedvelt műsorszámai voltak a Csehszlovák Rádiónak. A manchesteri randevú című hangjátéka a pozsonyi rádióban magyarul és szlovákul, a brünni rádióban németül, a koppenhágai rádióban pedig dán nyelven is bemutatásra került. Tisztelettel értesítjük című színművét, Selyemcukor címmel pedig néhány vidám Írását is kiadta. — M. Selyemcukor. Prešov é. n. — Tisztelettel értesítjük uo. 1938. — Egy gyorsíró feljegyzései, (memoár) Bp. 1969. — írod. Kassai Zoltán: Tisztelettel értesítjük. Kassai Ojság 1937. IV. 3. — Fábry Zoltán: Egy író két könyve. K. 1938. 478—479. — Vass László: Különvélemény a pozsonyi magyar bemutatóról. MU 1937. VI. 13. cs BÖLYA LAJOS (Kolozsnéma—Klížska Nemá, 1905. Jan. 9. — Bp. 1978. máj. 19.): költő, jogi szakíró. Komáromban tanult, majd jogot végzett, és Nyitrán lett törvényszéki bíró. Tagja volt a Sarlónak, s 1936-ban ő elnökölt a Tavaszi Parlament (-♦) második, komáromi tanácskozásán. Expresszionista verskísérletei egyre erőteljesebb szociális tartalommal telítődtek. A felszabadulás után felhagyott a versírással, egyetemi tanár lett Szegeden, s jogi munkákat publikált. — M. Felégetett hidak. Komárom 1930. — Erős. uo. 1931. — Örömriadó. uo. 1935. — írod. Szalatnai Rezső: Örömriadó. MF 1935. 317—318. — Fábry Zoltán: Egy szlovenszkói fiatalember. MaN 1936. aug. 19. cs DALLOS ISTVÁN (Nyitra—Nitra, 1901. dec. 26. — Felsődobok—Horné Obdokovce, 1972. ápr. ?): hírlapíró, szerkesztő, író. — Szegény szülők tizenharmadik gyerekeként született, iskoláit szülővárosában végezte. Ifjú kora óta vonzotta az újságírás. 1921-től 1924-ig a (-) Népakarat belső munkatársa, majd a PMH nyitrai szerkesztője a lap megszűntéig. Dolgozott szinte minden hazai magyar nyelvű lapba, de főként a (-») Híradó, a (-) Magyar írás, a (-*) Magyar Újság közölte írásait. 1939- től a lap betiltásáig a Nyitravármegye fő- szerkesztője volt. A felszabadulás után a Hlas nitrianskeho okresu szerkesztőségében dolgozott. — Hírlapírói munkája mellett szépírói ambíciókat is ápolt. A (-») Magyar Család novellapályázatán díjat nyert, novellái és tárcái különféle magyar lapokban, folyóiratokban és antológiákban jelentek meg (Szlovenszkói magyar elbeszélők 1935). A legjelentősebb irodalmi tette a (-*■) Híd — Szlovenszkói Irodalmi Társulat megszervezése (Márton- völgyi Lászlóval együtt), ezzel kapcsolatos egyetlen könyvének megjelenése, melyben a kiadói vállalkozás történetét mondja el visszaemlékezés formájában (A Híd vallomása). Terjedelmes folklorisztikai-etnográfiai gyűjteményének — Nyitra- barsi palóc félsziget — csak részletei jelentek meg. — M. A Híd vallomása (visz- szaemlékezés, Br. 1969). — írod. Csanda Sándor: Magyar—szlovák kulturális kapcsolatok, 1959; Csanda Sándor: Első n.; Szeberényi Zoltán: A híd vallomása (Dal- los István könyvéről, ISZ 1971/3); Szeberényi Zoltán: A Híd — Szlovenszkói Irodalmi Társulat (ISZ 1976/2). sz DZURÄNYI LÁSZLŰ (Debrecen, 1888. júl. 10. — Pelejte—Plechotice, 1955. febr. ?): hírlapíró, publicista, szerkesztő. A csehszlovákiai magyar polgári hírlapírás és publicisztika kiemelkedő egyénisége. Új
