Irodalmi Szemle, 1980

1980/6 - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról

(reg. h. n., é. n.}; A mester (dráma, h. n. 1924). — írod.: Dutka Äkos: A holnap városa (reg. és visszaemlékezés; Budapest 1955); Bihari Mihály: Antal Sándornak, a „Holnap” antológia szerkesztőjének pozsonyi élete és mártírhalála (I. Sz. 1969/6).

—o—

BÁLINT ALADÁR (Bp. 1897. jan. 13. — gyűjtőtábor, 1945?): író, orvos. Tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán ideggyógyász. Idegorvosi szakcikkeket és szépirodalmi közleményeket is írt. Mudr. Darvas címmel regénye jelent meg (Kassa, 1931). — írod. Polonyi György: Mudr. Darvas. MH 1932. II. 14. cs

BALOGH ELEMÉR (Székesfehérvár, 1886. febr. 6. — Po. — Br. 1938. ápr. 16.): történetíró. Budapesten, majd a skóciai Edinburghban tanult 1921-től pozsonyi református püspök. Több szlovákiai magyar folyóiratban publikált egyháztörténeti és történelmi tanulmányokat. Híres könyvgyűjteménye volt; 1937-ben a CSMTIMT elnökévé is megválasztották. A magyar gályarabok története című egyháztörténeti műve kéziratban maradt. — M. Az evangélium vértanúi a magyar evangéliumi protestáns egyház gyászévtizedében. Po. 1900. — A pozsonyi egyházközség rövid története. Po. 1913. — Csehszlovák és magyar történelmi kapcsolatok. Po. 1931. (Angolul és németül. Po. 1925.) — írod. Narancsik Imre: B. E. élete és munkássága. MF 1935. 272-274. cs

BENYOVSZKY KÁROLY (Po—Br. 1866. júl. 4. — Bad Aussee, 1945 után): történész, újságíró. Pozsonyban tanult; 1928-tól a Magyar Ojság, majd a Grenzbote szerkesztője. Főként színház-, zene és helytörténettel foglalkozott. — M. Schodel Rozália az első magyar drámai „dalnoknő”. Pozsony 1927. — A pozsonyi magyar színészet története, uo. 1933. (Az utóbbi tanulmányban nem az 1918 utáni színjátszással, hanem e terület régebbi színészeti hagyományaival foglalkozik.) — J. N. Hummel, der Mensch und Künstler. Br. 1934. — Hummel und seine Vaterstadt. Br. 1937. — írod. Hajós Erzsébet: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler. MF 1934. 159—163.

— Mezei Gábor: J. N. Hummel, der Mensch und Künstler. MN 1934. 10. sz. 317.

cs

BETLEN OSZKÁR (Po—Br. 1909. szept. 13.

— Bp. 1969. jan. 20.): Publicista, író. 1929- től a KIMSZ tagja, 1931-ben letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték, kiszabadulása után mint csehszlovákiai illetőségűt kiutasították Magyarországról. Ezután a CSKP ifjúsági szervezetéhez tartozott, 1936-tól a kommunista irányítású Magyar Fiatalok Szövetségének (-) titkára és a Magyar Nap szerkesztője. Csehszlovákia német megszállása után a párt illegális apparátusában dolgozott. 1939-ben a Gestapo elfogta és deportálta. Dachau, Buchenwald, Auschwitz koncentrációs táboraiban vezető szerepe volt az illegális kommunista szervezkedésben. A felszabadulás után előbb Csehszlovákiában, 1946-tól pedig Magyar- országon az MKP-ban tevékenykedett. Vezető munkatársa, 1954-ig főszerkesztője a Szabad Népnek. 1957-től haláláig tudományos főmunkatárs a Magyar Szoc. Munkáspárt Párttörténeti Intézetének. — M. Népi demokratikus fejlődés Spanyolországban 1936—1939. Bp. 1963. — Párizs, Madrid, Bécs. A Komintern egységpolitikája. Bp. 1968. — Élet a halál földjén. Bp. 1967.

cs

BIHARI MIHÁLY (Nagyvárad, ma Románia, 1892. febr. 25. — Bp. 1969. ápr. 9.): író, publicista. Apja sokgyermekes tanító volt. Hatéves korában szüleivel együtt Budapestre költözött, iskoláit ott végezte, az egyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. Később újságíróként és szerkesztői gyorsíróként dolgozott különböző lapoknál, 1918-ban a Népszava szerkesztőségének belső munkatársa lett. Részt vett a forradalmi mozgalmakban; a Tanácsköztársaság bukása után Becsbe emigrált, s ott az emigráció napilapja, a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségében dolgozott. 1922-ben költözött Csehszlovákiába, 1922-től 1927-ig az Érsekújvárott megjelenő A Reggel (-) szerkesztője, majd néhány évig a PMH (-) szerkesztőségének a tagja. 1933-ban, a fasizmus előretörése után megtagadja részvételét a lap szerkesztésében, s négy munkatársával együtt kilép a PMH-tól. Dzurányi Lászlóval, Győry Dezsővel és másokkal megindította a Magyar Újságot (-♦). Itt számos antifasiszta cikket és kritikát publikált. A fasizmus uralomra jutása után elfogták, Illaván raboskodott, majd illegalitásban élt, s 1944 márciusában sikerült átszöknie Budapestre. 1945 februárjában visszatért a Népszavához, s nyugdíjazásáig e lap szerkesztője volt. — A Reg-