Irodalmi Szemle, 1980

1980/6 - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról

Érsekújvárott). Ezeknek csak csehszlovákiai vonatkozású műveiről írunk, megemlítve az egyetemes magyar irodalomban betöltött jelentőségüket is. E problémakörben számos ^vitatható író neve is felmerült, ezeknek legnagyobb részét a Kiadó tanácsára töröltük: kevésbé jelentős egyházi írókat, Jósika és Katona cseh témájú műveinek bemutatását stb. Az írók mellett felvettük az első kötetbe a legfontosabb lapok, kulturális egyesületek ismertetését is, s az illusztrációk hazai emlékműveket, kiadásokat nyomdaépületeket, kéziratokat és hasonló emlékeket mutatnak be.

Az 1980 elejére elkészülő második kötet hasonló a romániai magyar irodalmi lexikonhoz; a csehszlovákiai magyar nemzetiségi (kisebbségi) irodalom lexikona. Megírásakor az előző kötettel kapcsolatos tapasztalatokra és szélesebb munkaközösségre is támaszkodhattunk. Az eddig elkészült több mint háromszáz címszót Csanda Sándor (cs), Tur- •czel Lajos (Tu), Zalabai Zsigmond, Ozsvald Árpád (o), Szeberényi Zoltán (sz), Kázmér Miklós (k), Varga Erzsébet írták, de további szerzők közreműködésére is számítunk. A csehszlovákiai magyar irodalom lexikonába felveszünk minden szerzőt, akinek legalább egy számottevő (értékelhető?) könyve jelent meg, a jelesebb újságírókat, kritikusokat, lapokat, kulturális egyesületeket, írói, művészi mozgalmakat, egyesületeket (pl. :Sarló, Csehszlovákiai M. Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság), nevezetesebb ^antológiákat stb. A Lexikonnak nem feladata ugyan a végleges irodalomtörténeti értékelés, de a Magyar Irodalmi Lexikon mintájára nekünk is differenciálnunk kell. 3—10 lap terjedelemben írunk a legjelentősebbekről, mint pl. Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Egri Viktor, Tamás Mihály és hasonlók. 1—3 lap terjedelemben írunk a második kategóriába sorolt írókról; az élő írók legnagyobb részét is ide iktatva, ami nem zárja ki azt, hogy életművük gyarapodásával az esetleges második kiadásban majd az első kategóriába kerülnek. 1—30 sort írunk a harmadik kategóriába javasolt szerzőkről, lapokról, egyesületekről, publicistákról. A kategóriákba való besorolást egy tíztagú irodalomtörténészekből és szerkesztőkből álló munkaközösség javasolta.

A legnagyobb gondot itt is a kérdéses címszavak okozták. A két világháború között Csehszlovákiában több mint 300 lap és folyóirat jelent meg (a legtöbb rövid ideig), ezekből kb. százat vettünk fel a Lexikonba. A Magyarországról emigrált írók csak többkevesebb ideig tartózkodtak Csehszlovákiában, s némelyek egészen jelentős életművet alkottak itt, mások pedig egészen keveset. A besorolandók közé javasoltuk pl. Illés Bélát, Hidas Antalt, Mácza Jánost, kassai tevékenysége és kiadványai alapján, a kihagyandók közé pl. Révai Józsefet, Tamás Aladárt, akik inkább csak átutaztak Csehszlovákián. Hasonló dilemma elé állított az elköltözött írók esete: néhányan közvetlenül az államfordulat után Magyarországra mentek, s a kisebbségi irodalmi életben nem vettek részt, ezeket nem említjük. De a húszas években még bekapcsolódtak a nemzetiségi irodalom megteremtésébe (pl. Falu Tamás, Komját Aladár), vagy Magyarországra való áttelepítésük után is részt vettek a kisebbségi lapok szerkesztésében, állandó kapcsolatuk volt az itteni irodalmi élettel (Féja Géza, Simándy Pál). Ezeknek a főként szlovákiai magyar irodalomban kifejtett tevékenységéről írunk. Kihagytunk a Lexikonból néhány olyan, két világháború közötti szerzőt is, aki lényegében értéktelen, legtöbbször saját költségén kiadott könyvecskét publikált, antológiát állított össze, s neve nem kerül bele az irodalomtörténetbe. A problematikus esetek között persze sok a vitatható, s ilyenkor a munkaközösség többségének illetve a Madách Kiadó szerkesztőinek a véleménye döntött. Képeket csupán az elhunyt szerzőkről, nevezetesebb kiadványokról és emlékekről közlünk. Mivel a Lexikon első kötete már rövidesen megjelenik, itt a második kötet .elejének szócikkeiből mutatok be néhányat.

JELEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA. (-.) — a név megvan önálló szóként is a Lexikonban. M. — művei, irod. — irodalom, CSMTIMT — Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, Po. — Pozsony, Br. — Bratislava; MF — ■Magyar Figyelő; cs — Csanda Sándor; k — Kázmér Miklós; o — Ozsvald Árpád; sz — Szeberényi Zoltán; Tu — Turczel Lajos; MKP — Magyar Kommunista Párt; PMH — Prágai Magyar Hírlap; K — Korunk; MŰ — Magyar Újság; CSNSZ — Csehszlovákiai Népszava, MaN — Magyar Nap; v. — versek; szm. — színmű; Színj. — Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában, 1918—1938; NK — Nemzeti Kultúra; Ml — Magyar írás; ItK — Irodalomtörténeti közlemények. Kkk — Kúria, kvaterka, kultúra (br. 1964).