Irodalmi Szemle, 1980

1980/1 - Simkó Tibor: Guadalupe fehér virága — I. (dráma)

IDEGEN (vaskos köteg bankjegyet vesz elő) No, megegyezünk? APAFEJ (a homlokához kap) Ö! ... (Indulni akar) IDEGEN (elállja az útját) Ez csak előleg. APAFEJ Nem! ... IDEGEN (megfogja Apafej karját) A fiú az enyém!... APAFEJ Menjen. IDEGEN Nem láncolhatja magához!... APAFEJ (kiszabadítja a karját a férfi ujjai közül) Menjen! IDEGEN Már nagykorú! APAFEJ lgúnyosan) És ki nevelte föl?... IDEGEN Nem engedett hozzá! APAFEJ Feléje se nézett évekig! IDEGEN Maga jól tudja, miért ... APAFEJ (tekintete belefúródik a másik szemébe) Én nagyon jól tudom! (A „na­gy on”-t erős hangsúllyal ejti) IDEGEN Ami volt, elmúlt!... APAFEJ De a tanú még él. IDEGEN Zsarolni akar? APAFEJ (dühösen) Hordja el magát! IDEGEN (megragadja Apafej mellén az inget) Adja vissza a fiamat! APAFEJ (ellöki magától a férfi kezét) El! IDEGEN Az apja vagyok! APAFEJ Gyilkos! IDEGEN Bizonyítsa be! APAFEJ Láttam! IDEGEN Egy tanú kevés!... APAFEJ Akadhat több is! IDEGEN A gyerek ártatlan! APAFEJ Éppen azért! IDEGEN Szóval nem kell a pénz? APAFEJ Nem kell magától semmi! (A férfi elteszi a bankókat, sarkon fordul, lesiet a színpadról. Valahol ugatni kezd egy kutya. A színpad teljes sötétségbe vész, a reflektorfény csak a nézőtéren átvonulót mutatja. Generálsötét) (A szín hirtelen kivilágosodik. A közjáték előtti jelenet folyik tovább) KÖLÖK (értetlenül nézi Apafejt) Mindig pontosan jönnek . .. APAFEJ (visszáhanyatlik a párnára) Pontosan... (Csönd. Megint a mennyezetet bámulják. Hosszabb szünet) KÖLÖK Apafej... APAFEJ No? (Mivel a fiú nem válaszol, odafordul hozzá) Mit akarsz? KÖLÖK Semmit... APAFEJ (egy darabig hallgat, aztán) No mondd. KÖLÖK Meséljél... APAFEJ (kis szünet után) Mit meséljek? KÖLÖK Mindegy. Csak mesélj. APAFEJ (gondolkodik, majd) Hol volt, hol nem volt, túl az Öperenciás-tengeren, de még az égig érő üveghegyeken is túl, valahol egy rengeteg erdő szélén élt egyszer egy árva kisfiú... (Elhallgat) KÖLÖK Tovább ... APAFEJ Annak a kisfiúnak nem volt az égvilágon senkije, csak egy nyiszlett macská­ja ... (Szünet) KÖLÖK No!... APAFEJ Egyre csak azt cirógatta, mindig csak azzal játszott. Ölbe vette, és ha ült az asztalnál, a macska még a vállára is fölugrott... (Vár) KÖLÖK (türelmetlenül) Ne olyan lassan! . .. APAFEJ Egyszer gondolt egyet a macska, és kiszökött a közeli erdőbe. KÖLÖK A Szigeti-ághoz?

Next

/
Thumbnails
Contents