Irodalmi Szemle, 1980
1980/1 - Simkó Tibor: Guadalupe fehér virága — I. (dráma)
HATODIK JELENET (Kölök összerezzen. A lépcsők alatt Apajej beszél a kutyához. A fiú leteszi az üveget. Fölakasztja az ágyon heverő gitárt, a gramofont a lemezekkel visszarakja a szekrényre j APAFEJ (nyitja az ajtót, megáll, körülnéz] Elment? ... KÖLÖK El.. . APAFEJ (beteszi maga mögött az ajtót. Némi szünet után) Nem Is jön vissza? KÖLÖK (vállat von) Nem tudom. APAFEJ Mit mondott? KÖLÖK Semmit. APAFEJ Csak fogta magát, és elment? KÖLÖK Biztos randija van . .. APAFEJ Mondta? KÖLÖK Nem . .. APAFEJ Hát? KÖLÖK Valaki várhatta. A kutya igen ugatott. APAFEJ (egy ideig elgondolkodva áll a szoba közepén, aztán félreteszi a botot, a zseb lámpát, lehántja magáról az esőköpenyt, a zubbonyt, majd leül az ágy szélére, és lehúzza a bakancsát) Hát akkor... Eszel valamit? KÖLÖK (szintén vetkőzni kezd) Nem. APAFEJ Nem is ettetek? KÖLÖK Nem. APAFEJ De a sörödet csak megiszod? KÖLÖK Nem kell. (Lefekszik, magára húzza a takarót) APAFEJ (végigdől a másik heverőn. Csönd, aztán) Mikor ment el? KÖLÖK Az előbb. (Lassan gyöngül a fény. Apafej a kezébe veszi az ébresztőórát, fölhúzza, babrál rajta, aztán visszateszi az ágy mellé. Amikor ismét végignyújtózik a matracokon, az öreg ágy megnyikordul alatta) APAFEJ (meggyőződés nélkül) Hát akkor ... Aludjunk ... (Csönd. Meredten nézik a plafont. Kölök szólal meg elsőnek) KÖLÖK A deszkákat elvitték? APAFEJ El. KÖLÖK (hallgat, majd) Mind fölfért? APAFEJ Föl. Épp hogy csak. KÖLÖK (újabb hallgatás után) Akkor ma már nem jönnek. APAFEJ Már nem. (Szünet) KÖLÖK Itt voltak, amikor leértél? APAFEJ Akkor állt meg az autó a kapu előtt. KÖLÖK Mindig pontosan jönnek. APAFEJ Pon... (Hirtelen fölül az ágyon, ijedten néz a Kölökre) Mit mondtál?!... KÖZJÁTÉK (Egyszerre minden fény kialszik. A generálsötétben deszkarakodás zaját hallani. A néhány másodpercnyi sötétség után kigyúló reflektor nem a színpadot világítja meg, hanem a nézőteret. Pontosabban: a nézőtéren egy férfi alakját. — A szakállas, negyvenöt év körüli férfi lassan elindul a színpad felé. Fölmegy a színpad előterébe, ott megáll. Vár valakit. A deszkák zaja közben elhallgat. Teherautó berregését halljuk egyre távolabbról, végül az is elhal. — A színpad előterén Apafej ballag át. Nincs rajta esőköpeny, se zubbony, csak mellény meg föltűrt ujjú ing. Botot, zseblámpát sem tart a kezében. A várakozó odalép eléje) IDEGEN Jó estét . . . APAFEJ (meglepetten kapja föl a fejét. Rövid szünet után) Jó estét. IDEGEN Nem ismer meg, ugye? APAFEJ A hang . .. ismerős ... (Szeme a férfi arcát fürkészi)
