Irodalmi Szemle, 1980
1980/3 - FIGYELŐ - Mészáros László: Történelmi tükörcserepek
Történelmi tükörcserepek A merénylet, mint a politikai gyakorlat eszköze, a bibliai időktől napjainkig minden korban fellelhető. A merénylet előkészítésében, lefolyásában és következményeiben pedig az egész kor tükröződik. Ez a visszatükrözés természetesen csak részleges — mintha egy tükörcserépbe pillantanánk —, de azért felvillannak benne a kor történelmi jelentőségű összefüggései. Az ismert csehszlovák publicista és forgatókönyvíró, V. P. Borovička, a történelem huszonhat híres politikai merényletét gyűjtötte a Híres politikai merényletek című kötetébe és tárja az olvasók elé. A szerző az előszóban felhívja az olvasó figyelmét, hogy műve nem történelmi vagy szociológiai tanulmány, hanem töb- bé-kevésbé egyéni szempontok alapján kiválasztott érdekes történelmi események, merényletek és gyilkosságok olvasmányos leírása, elgondolkoztató felelevenítése. Tehát a kötet ugyan nem a politikai merényletek történelmét mutatja be, mégis jó bevezetés lehet az egyes történelmi korok iránt komolyabban érdeklődők számára. A kötet kimondott és kimon, datlan tanulságai pedig minden olvasó számára jó anyagot szolgáltatnak napjaink néhány égető problémájának történelmi modellekben és összefüggésekben való átgondolásához. A szépirodalmi stílus és a drámai kompozíció mellett a kötet további pozitívumaként azt említhetnénk fel, hogy a szerző nem egy esetben a többé-kevésbé ismert történetet új meglátásokkal, az újabb történelmi kutatások eredményeinek ismertetésével, esetleg a legújabb fejleményekkel gazdagította. Például a 11. történetben, mely az F. D. Roosevelt ellen 1923-ban elkövetett merényletet eleveníti fel. Viszonylag ismert tény, hogy a merénylet egyetlen halálos áldozata A. J. Čermák, Chicago cseh származású polgár- mestere volt. A pszichopata merénylőt, a Kalábri-szigetekről származó Nono Zangarát egy hónap múlva villanyszékbe ültették. A történet 1959-ben folytatódik, amikor a börtönből kiszabadult Roger Touhy, A1 Capone valamikori konkurrense elmondotta, hogy Čermákot A1 Capone emberei tették el láb alól, amiért könyörtelen harcot folytatott a gengszterek ellen. Touhy kijelentésének ugyan nincs tárgyi bizonyítéka, ám logikus magyarázata van: Zangara ötlövetű, 32-es kaliberű Smith- Wessonból lőtt, a merénylet után azonban hat sebesültet számoltak össze és a Čermák tüdejét ért lövedék 45-ös kaliberű pisztolyból származott. Gyilkos volt-e hát egyáltalán a szerencsétlen Nono Zangara? Elgondolkoztató összefüggésekre mutat rá a szerző a Heydrich ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban is. Az 1942 májusában lezajlott akciót általában a csehszlovák ellenállási mozgalom egyik leghíresebb tetteként tartjuk számon. Eléggé ismert az az értelmezés is, mely szerint az akciót a londoni emigráns kormány a saját pozíciójának a megerősítése érdekében szorgalmazta. Borovička kifejti azt az elméletet is, mely szerint a Heydrich elleni akciót az angol titkosszolgálat rendelte el, hogy megmentse ezzel a Canaris- hoz fűződő előnyös kapcsolatait. A Heydrich ellen elkövetett merényletről tehát egyelőre különbözők a politikusok és a történészek véleményei, mert a végső igazság még mindig egy TOP SECRET feliratú dossziéban rejlik valahol. Borovička kötetének vannak vitatható részei, meglátásai is. így például a többi történethez viszonyítva indokolatlannak tűnik néhány cseh vonatkozású (főleg a 3. és a 20.) történet beiktatása. A szerző többször megelégszik a felelevenített esemény egyszerű, hagyományos, sőt elnagyolt leírásával, ami néha olyannyira leegyszerűsíti az egyes történetek történelmi összefüggéseinek a mai eszmerendszer, ben történő felvázolását és értékelését, hogy az már zavarón hat. Borovička tükörcserepeit egységükben látva-olvasva, ha nem is rajzolódik ki előttünk maga a történelem, egyik lényeges összetevőjére, a hatalomért és a hatalmasok ellen folyó harc egy formájára mégis fény derül ezekből a történetekből. A tanulság világosnak tűnik: nem a merényletek változtatják meg a világot, hanem a forradalmak. A merényletek csak a történelem pokolgépei, katalizátorai. Nemegy esetben pedig olyan folyamatokat indítanak be, melyek végső következményeikben a fennálló hatalom megszilárdítását
