Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - Zalabai Zsigmond: Gyermek- és ifjúsági irodalmunk a hetvenes években (tanulmány)

állapotáról írott tanulmányomban, A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni... című 1974-es dolgozatban magam is csak azt tudtam konstatálni, hogy irodalmunkban a műnem- és műfajskála hangjai még a harmadvirágzás harmadik évtizedében sem hangzanak egyforma erővel, egyforma tisztasággal, egyforma visszhangot keltőn. Gyermek- irodalmunk sokáig mostohagyerek volt: voltak évjáratok, amikor gyermek- és ifjúsági irodalmi mű meg sem jelent, s ha született is egy-egy, nem sok köszönet volt benne, inkább ártott a gyermek olvasó ízlésének, mintsem használt volna. A sokat emlegetett „semmiből indulás” itt is éreztette hatását; egyrészt úgy, hogy gyermekirodalmunk maga is nullpontról indult, másrészit úgy, hogy az alapozás esztendeiben a fontosabb (fontosabbnak vélt) feladatok és a „felnőtt” irodalom gondjai foglalták le írók, szerkesztők, kritikusok erejét. Költészetünk körül már 1958-ban szenvedélyes vita robbant ki, kezdetét vette a szemlélet-, ízlés- és stílusváltás, az olyan Fábry-írások, mint a Kevesebb verset — több költészetet, Rés poetica segítettek a sematizmus, a köldöknéző provincializmus, a szétburjánzó dilettantizmus felszámolásában; e kárhoztatott jelenségek azonban éppen a gyermekköltészet területére húzódtak vissza, s tartották magukat hosszú ideig, szinte napjainkig, többek között a kritika szemponttalansága és rendszertelensége miatt is. Novellairodalmunk — szintén Fábry révén — 1960-ban alapos elemző értékelésben részesült; s még vajúdó és igazi értéket máig sem szülő drámairodalmunkról is született — Turczel Lajos jóvoltából — összegező, mérceemelést sürgető tanulmány, a gyermekirodalomnak azonban csak nem akadt gazdája, s mindössze néhány recenziót, alkalmi írást tudunk fölmutatni.1

A lábjegyzetben közölt címjegyzékem bizonyára nem teljes. Mulasztásainkra és elvégzendő feladatainkra hívja föl figyelmünket ez a tény, nemkülönben, az is, hogy pontos kimutatásunk magukról a gyermek- és ifjúsági irodalmi művekről sincs. Ha hinni lehet kínnal-keservvel, mert a legalapvetőbb források nélkül összeállított jegyzékemnek, 1949—1968 között, tehát a gyermek- és ifjúsági irodalom gondozását is magára vállaló Madách Kiadó létrejötte előtti kerek két évtized alatt a csehszlovákiai magyar irodalom húszegynéhány művet2 adott a mindenkori legifjabbak, mai és holnapi olvasóink kezébe. A mennyiségi mutató kétségkívül alacsony; önmagában azonban ez a tény még semmiképpen sem kell, hogy fejfájásra adjon okot. Hiszen a nemzetiségünk kulturális igényeinek kielégítésében oly fontos szerepat játszó, Csehszlovákia

1 Fábry Zoltán: Mesekönyvek (Verseghy Erzsébet: Mocskos Palkó, Cifra Olga; Vígh Rózsa: A póruljárt gazdag ember; Rényi Magda: A telhetetlen tarisznya című. könyvéről) — Irodalmi Szemle 1932. 2. sz.; Gyüre Lajos: Jurán Vidor: Vadászkrónika — Irodalmi Szemle 1960. 2. sz.; Dénes György: Jurán Vidor: Vadászkrónika — Hét I960. 13. sz.; Küfer István: Rácz Olivér: Puffancs, Göndör és a többiek — Irodalmi Szemle 1961. 5. sz.; Csanda Sándor: Rácz Olivér ifjúsági könyve — In: Harmadik nemzedék, 88—90. I.; Tolvaj Bertalan: Gyermekirodalmunk — Irodalmi Szemle 1964. 1. sz.; Petrik József: Ozsvald Árpád: A kispostás — Irodalmi Szemle 1966. 1. sz.; Tolvaj Bertalan: A csehszlovákiai magyar ifjúsági irodalomról — Irodalmi Szemle 1968. 2. sz.

2 1949: Rácz Olivér: Öcsi csacsi kalandjai (verses mesék); uö.: A póruljárt kandúr (verses mesék) — 1950: uö.: Állatvilág (verses mesék); — 1951, 1952, 1953, 1954: négy szűk esztendő; — 1955: Rácz Olivér (Kárpáti Anna álnéven): Mesék; Szűcs Béla: Virágmajális (verses mesék); Szabó Béla: Marci, a csodakapus (regény, 1957:

2. kiadás, 1979: 3. kiadás) — 1956: Ordódy Katalin: Évi, Pisti, idesüss (verses mesék, 1958: 2. kiad.); — Zobor Eszter: Mesék és elbeszélések; — 1957: Tóth Tibor: Háziállatok (verses mesék); Rényi Magda: Egyszer volt, hol nem volt (mesék); — 1958: Jurán Vidor: Ordasok (Kárpáti ordasok címmel 1966-ban 2. kiad.) — 1959: Kovács Vera: Jancsi, Bodri jó pajtások — 1960: Jurán Vidor: Vadászkrónika — 1961: Rácz Olivér: Puffancs, Göndör és a többiek (ifjúsági regény, 1974: 2. kiad.); Rényi Magda: A telhetetlen tarisznya (mesék); Verseghy Erzsébet: Mocskos Palkó, Cifra Olga (verses képeskönyv); Vígh Rózsa: A póruljárt gazdag ember (mesék); — 1962: Kónya József: Buksi hat gazdája (ifjúsági regény); 1963: terméketlen év; 1964: Verseghy Erzsébet: Mesét mondok, gyerekek (gyermekversek); — 1965: Ozsvald Árpád: A kis postás (regény); — 1966: ismét terméketlen év; 1967: Vadiúdtermő ritka fa (gyermekvers-antológia); 1968: Rácz Olivér: A Rezeda Cirkusz (regény).