Irodalmi Szemle, 1979
1979/10 - ÉLŐ MÚLT - Sándor László: Kiegészítés egy lábjegyzethez
lEIL-CO) immriLTF Sándor László KIEGÉSZÍTÉS EGY LÁBJEGYZETHEZ Egy Fábry-levÉl előzményeinek adatai A nemrég napvilágot látott Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916—1946 című kötetben Csanda Sándor, „a válogatás összeállítója közreadta a kitűnő író 1938. június 20-án hozzám intézett levelét, amely Fábry fenntartásait tartalmazza egy felhívással kapcsolatban. Csanda e levélhez ezt a megjegyzést fűzte: „Sándor már nem emlékszik, mely felhívásról van szó, feltehetően valamely népfrontos akcióról”. A szóban forgó levélnek a felhívásra vonatkozó része így szól: „Kedves Barátom, ne haragudj,,1 hogy al^íratlanul küldöm vissza a mellékelt felhívást. Egyrészt: a sok sikertelenség és különösen a Tavaszi Parlament bukása után megfogadtam, hogy ilyen dolgokba többé nem ártom magam, másrészt hebehurgyán nem akarok beugrani egy (dologba, mely esetleg egy szektariánus megmozdulás magja lehet... Amennyiben ezeket a meggondolásaimat eloszlatjátok, és tudom, hogy a mozgolódásnak meddig térjed a rádiusza, akkor természetesen benne vagyok. Viszont: nem hiszem, hogy az ilyen dolgot nýélbe lehésšen ütni j'ul. 5-ig. Még fiatalok vagytok és illúziótok vannak. Amennyiben a keret, a nevék megfelelnek az én célkitűzéseimnek, akkor szívesén Vállalok annak idején referátumot. Már régen megvan, csak nincs hová elhelyezni... A címe: Szlovenszkói küldetési Lényege: az antifasizmus szellempolitikai levezetése.” (I. m., 668. 1.) lA kötet összeállításakor valóban nem emlékeztem pontosan, milyen kezdeményezésről volt szó. Időközben azonban előkerült irataim közül néhány dokumentum, amelyek segítségével pontosan megállapíthattam, hogy a szervező bizottság megbízásából milyen ügyben kerestem meg Fábryt, illetve milyen szerep vállalására akartam felkérni. Kétségtelenül egy népfront szellemű'antifasiszta megmozdulásról volt sző, amely a későbbiekben esetleg mozgalommá terebélyesedett volna. Maga a felhívás ugyan erre* nem utalt, de az előkészítők tervében ez az elképzelés határozottan szerepelt. Egyébként a''felhívás kísérőlevele sem hagy kétséget efelől: „Kérem nb. válaszát a mellékelt körlevélre. Márciusi Front típusú alakulatról, a Sarló régi programjáról van szó. Az összejöveteel előadásait brosúrában adjuk majd ki, privátemberek megkötöttség nélkül adott pénzéből. Nagyon kérem, válaszoljon postafordultával. Tisztelő híve: Frei Vilmos. . . . Eddig csatlakoztak: Jócsik Lajos dr., Szabó Imre dr., Dobossy László, Narancsik Imre, Sándor László, Porzsolt László dr.” A levél keltezése: Prága, 1938. június 23. A felhívás szövege, jóllehet megfogalmazásában marxisták vettek részt, enyhén szólva igen diplomatikus, vagy inkább eklektikus volt. Megfogalmazói ugyanis arra törekedtek, hogy azokat az értelmiségeiket is megnyerjék a mozgalom számára, akik bármilyen oknál fogva inaktívak voltak, távol tartották magukat a politikától, lélekben azonban már szembehelyezkedtek az egyre fenyegetőbben jelentkező fasizmussal. Maga a felhívás szövege így szólt:, „Független magyar intellektuális értekezlet megrendezését indítványozzuk, amelynek célja tisztázni a szlovenszkói és rüszinszkói magyarság helyzetét a mai közép-európai viszonyok között megjelölni legfontosiíbb
