Irodalmi Szemle, 1979
1979/10 - ÉLŐ MÚLT - Sándor László: Kiegészítés egy lábjegyzethez
nemzeti, szociális és kulturális szükségleteit és megállapítani a célokat és tennivalókat, amelyek nemzeti és szociális helyzetének javulását és emberi kultúrájának fejlődését elősegíthetik. A németség nemzeti és gazdasági terjeszkedése a magyarság számára olyan nemzeti veszedelmet jelent, amely fokozott mértékben domborítja ki sorsközösségét Közép- és Kelet-Európa többi kis nemzetével. A nemzeti szocializmus katonás fegyelme alatt a németség hatalmi és gazdasági törekvéseinek első nagy állomásaként a Közép- és Kelet-Európa fölötti uralomra törekszik. A német birodalom határán éló zárt német vidékeknek a birodalomhoz csatolása, a német szigeteknek kasztszerű megszervezése, a más nemzeteken belül szított németbarát mozgalmak lehetőséget adnak arra, hogy a németség államának fegyveres hatalmára és gazdasági súlyára támaszkodvat ezt az uralmat megszervezze, ami elkerülhetetlenül másodrangúságra kárhoztatná Közép- és Kelet-Európa kis nemzeteit, mind nemzeti és gazdasági érdekeiben, mind emberi méltó ságukban. A hitleri faji ideológia ezt világosan kifejezésre juttatja. A veszély elhárítása a kis népek nemzeti, gazdasági és politikai erejének fokozását követeli meg. A közös veszély közös föladatokat is jelent. A kis nemzetek csak akkor kerülhetnek ki sértetlenül ebből a nagy történelmi próbából, ha erőiket egy új közép európai rend gondolatának jegyében egyesítik. Az új közép-európai rend célja nem uralom, hanem a nemzetek közötti ellentétek kiegyenlítése, eszméje nem a nemzeti öncélúság, hanem az erkölcsi igazság, amely minden nemzetnek, a németségnek is, biztosítja emberi szempontból jogosult igényeinek teljesítését. Megvalósításának gazdasági előfeltétlei vannak. Közép- és Kelet-Európa agrártermelésének fokozása, a nagyobb munka-mennyiséget megkívánó, nemesebb termelési ágak fejlesztéset az agrár- lakosságnak ezzel kapcsolatos magasabb életszínvonala, urbanisztikus kultúrája és iparcikkfogyasztása megoldaná az ipari államoknak, különösen Németországnak is exportpiac- és élelmiszerproblémáit. Az új közép-európai rend az áldozatokkal, szegény seggel, társadalmi és nemzeti harcokkal járó gazdasági nacionalizmus leépítésével megvalósíthatná a tervszerű munkamegosztást s így Közép- és Kelet-Európa a maga erejéből biztosíthatná nemzeteinek jólétét és békéjét. A magyarságot az a helyzete, hogy négy államban él, s történelmi sorsa, amely ezer évig csaknem szakadatlanul idegen elnyomás ellen harcolni kényszerítette, predesztinálja arra, hogy ennek az eszmének előharcosa legyen. Ez a gondolat Kossuth Duna- konföderáció tervében magyar történelmi tradícióvá lett. De megvalósítására csak olyan nemzet képes, amely Széchenyi tradícióját, az erkölcsi fölemelkedés, gazdasági meg erősödés és a társadalmi ellentétek kiegyenlítésének gondolatait tetté váltja. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság túlnyomó részének létalapja a mezőgazdaság. A parasztság gazdasági megerősödéséhez, polgárosultabb életformájához vezető utak legfontosabbja az életképes családi kisüzemek számának növelése és a szövetkezeti szervezkedés. Ebből a szempontból a legjelentősebbek az adósságrendezés, kommasszá- ció, földreform, elektrijikálás, a kisparaszti üzemi ágak támogatása az állami gazdaságpolitika részéről, a gabonamonopólium, az aggkori és egyéb biztosítás kérdései, valamint a mezőgazdasági munkásság és cselédség szociális kérdései. Az ipari munkásságot illetőleg az egész államot érintő szociális kérdések mellett figyelembe veendők a más nemzetiségű munkásokéval egyenlő munkalehetőségek és szakképzési lehetőségek kérdései s a közmunkák kérdése. Az értelmiségre és középosztályra vonatkozólag az iskolapolitika, az állami és más közállások, a csehszlovák—magyar kultúrközeledés, az adóadminisztráció kérdéseit kell megvitatni. A zsidókérdésről is nyílt és komoly eszmecserére van szükség. Az értelmiség kérdéseinek egyik sarkalatos pontja az a feladat is, amelyet az érte kezlet szolgálni van hivatva, az értelmiség és a nép kapcsolata. Az értelmiség szociális felelősségtudatának erősítését az itt vázolt kérdések megvitatása és a leszűrt eredmények terjesztése is elősegíti. Az összejövetel tárgyalásai két témakörbe csoportosulnak: a Közép- és Kelet-európai együttműködés szellemi, gazdasági és más problémái és a csehszlovák magyarság kérdései. Kérjük Ont, szíveskedjék közölni, hajlandó-e az összejövetelen részt venni és az említett kérdések valamelyikéről vagy valamely azokkal rokon vagy kapcsolatos kér
